Yaa mi ní ɔ nɔ

Yaa e mi ní ɔ mi

Nɔ́ Nami​—E Ji Tue Gblami Nɛ Je Mawu Ngɔ Lo?

Nɔ́ Nami​—E Ji Tue Gblami Nɛ Je Mawu Ngɔ Lo?

LUZIA KPƐƐƆ NGƐ E MUƆ NANE NƆ. Benɛ e ji jokuɛyo ɔ, e nu hiɔ nɛ ji poliomyelitis, e ji hiɔ ko nɛ sãa nɔ, nɛ e haa nɛ panihi nɛ a ngɛ nɔmlɔ tso ɔ mi ɔ tsu we ní saminya. Benɛ e ye jeha 16 a, yo ko nɛ e ya tsuɔ ní ha lɛ ɔ de lɛ ke: “Mawu ngɔ hiɔ nɛ ɔ kɛ ngɛ o tue gblae akɛnɛ o tue mi ti, nɛ o bui o yayo ɔ he je.” Jehahi ba be, se loloolo ɔ, Luzia kaiɔ bɔ nɛ jamɛ a munyu ɔ hao lɛ wawɛɛ ha a.

BENƐ DAMARIS NÁ LE KAA PA NGƐ E KALEGBƆ Ɔ HE Ɔ (BRAIN CANCER), e papaa bi lɛ ke: “Mɛni o pee loko hiɔ nɛ ɔ nu mo ɔ? Eko ɔ, o pee nɔ́ yayami ko. Lɔ ɔ he je nɛ Mawu ngɛ o tue gblae ɔ nɛ.” Munyu nɛ ɔ hao Damaris wawɛɛ.

Kɛ je blema tɔɔ nɛ nihi babauu he ye kaa Mawu ngɔɔ hiɔ kɛ gblaa nihi a tue. Womi nɛ ji Manners and Customs of Bible Lands ɔ tsɔɔ kaa nihi babauu he ye ngɛ Kristo be ɔ mi kaa “hiɔ ji tue gblami nɛ baa nɔ ko nɔ ngɛ yayami nɛ lɛ loo e weku no ko peeɔ he je.” Medieval Medicine and the Plague womi ɔ tsɔɔ kaa ngɛ Kristo kaseli ɔmɛ a gbenɔ se maa pee jeha 500 kɛ ya si jeha 1500 ɔ mi ɔ, “ni komɛ he ye kaa Mawu ngɔ hiɔhi kɛ gbla a tue ngɛ a yayami ɔmɛ he je.” Anɛ Mawu lɛ ha nɛ gbenɔ hiɔ gbe nimli ayɔhi abɔ ngɛ jeha 1300 jeha amɛ a mi ngɛ Yuropa konɛ e kɛ gbla yayami peeli a tue ngɛ a yayami ɔmɛ a he je lo? Aloo muawahi nɛ ngɔ hiɔ nɛ ɔ kɛ ba kaa bɔ nɛ níhi a mi hlamihi ba tsɔɔ lo? Eko ɔ, ni komɛ ma bi ke, anɛ e ji anɔkuale kaa Mawu ngɔɔ hiɔ kɛ gblaa nihi a tue ngɛ a yayami ɔmɛ a he lo? *

SUSU HE NƐ O HYƐ: Ke hiɔ kɛ nɔ́ nami ji tue gblami nɛ je Mawu ngɔ ɔ, lɛɛ mɛni he je nɛ Yesu tsa nihi nɛ a be he wami ɔ mɔ? Ke hiɔ ji tue gblami nɛ je Mawu ngɔ niinɛ ɔ, anɛ hiɔtsɛmɛ nɛ Yesu tsa a ko tsɔɔ we kaa e gbe Mawu dami sane yemi kɛ nɔ́ dadɛ nɛ e peeɔ ɔ he guɛ lo? (Mateo 4:23, 24) Yesu be si tee kɛ wo níhi nɛ Mawu pee ɔmɛ kɔkɔɔkɔ. E de ke: “I peeɔ níhi nɛ e bua jɔ he be fɛɛ be,” nɛ e de hu ke, “I peeɔ kaa bɔ nɛ Tsɛ ɔ fã mi ke ma pee ɔ.”​—Yohane 8:29; 14:31.

Baiblo ɔ tsɔɔ heii kaa, Yehowa Mawu ɔ, ‘nɔ́ nɛ da pɛ e peeɔ.’ (5 Mose 32:4) Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Mawu be hae nɛ kɔɔhiɔ mi lɛ nɛ ná oslaa, nɛ nimli babauu nɛ a gbo akɛnɛ e ngɛ hlae nɛ e gbla nɔ ko nɛ e ngɛ a kpɛti ɔ tue he je! Abraham nɛ e ji Mawu sɔmɔlɔ anɔkualetsɛ ɔ tu dami sane nɛ Mawu yeɔ he munyu kaa Mawu be ‘dali kɛ nimli yayamihi tsuo a hɛ mi kpatae kɛ bla.’ E tsa nɔ ke “Dɛbi, e ko ba mi jã.” (1 Mose 18:23, 25) Baiblo ɔ de hu ke: ‘Mawu pee we yi wu tso ní’ nɛ e pee we “nɔ́ nɛ dɛ blɔ.”​—Hiob 34:10-12.

NƆ́ NƐ BAIBLO Ɔ TSƆƆ NGƐ NƆ́ NAMI HE

Ke wa ngɛ nɔ́ nae ɔ, e tsɔɔ we kaa Mawu ngɛ wa tue gblae ngɛ yayami pɔtɛɛ ko he. Yesu nitsɛ tsɔɔ sane nɛ ɔ mi heii be nɛ e kɛ e kaseli ɔmɛ na nyumu ko nɛ a fɔ lɛ hɛ yuyuilɔ ɔ. “E kaseli ɔmɛ bi lɛ ke: ‘Rabi, mɛnɔ lɛ e pee yayami, nyumu nɛ ɔ aloo e fɔli, loko a fɔ lɛ hɛ yuyuilɔ ɔ?’ Yesu ha heto ke: ‘Nyumu nɛ ɔ pee we yayami ko, nɛ e fɔli hu pee we yayami ko, mohu ɔ, e ba mi jã bɔ nɛ pee nɛ Mawu ní tsumi ɔmɛ nɛ a nyɛ nɛ a je kpo ngɛ e sane ɔ mi’”​—Yohane 9:1-3.

Akɛnɛ nihi hɛɛ susumi nɛ dɛ ngɛ hiɔ numi kɛ yayami he he je ɔ, e pee Yesu kaseli ɔmɛ nyakpɛ kaa e de mɛ ke pi yayami nɛ nyumu ɔ loo e fɔli ɔmɛ pee he je nɛ a fɔ lɛ hɛ yuyuilɔ. Pi tsami pɛ nɛ Yesu tsa hɛ yuyuilɔ ɔ, mohu ɔ, e pee jã kɛ dla susumi nɛ dɛ nɛ nihi hɛɛ kaa Mawu kɛ nɔ́ nami gblaa nihi a tue ɔ hulɔ. (Yohane 9:6, 7) Nihi nɛ hiɔhi ngɛ a nya gbae mwɔnɛ ɔ, ma ná bua womi ke a ná le kaa pi Mawu nɛ ha nɛ a ngɛ nɔ́ nae.

Ke Mawu ngɔɔ hiɔ kɛ gblaa nihi a tue ɔ, lɛɛ mɛni he je nɛ Yesu tsa hiɔtsɛmɛ ɔ?

Ngmami ɔmɛ haa wɔ nɔ mi mami

  • “Nɔ ko be nyɛe maa ngɔ ní yayamihi kɛ ka Mawu, nɛ jã kɛ̃ nɛ lɛ nitsɛ hu e kɛ nɔ ko.” (YAKOBO 1:13) Ngɛ anɔkuale mi ɔ, e be kɛe nɛ “ní yayamihi” kaa hiɔ, nɔ́ yeyee, kɛ gbenɔ nɛ ngɛ adesahi haoe jehahi babauu ji nɛ ɔ a se maa po.

  • Yesu Kristo “tsa nihi tsuo nɛ a ngɛ nɔ́ nae ɔ.” (MATEO 8:16) Mawu Bi ɔ tsa nihi tsuo nɛ a ba e ngɔ ɔ kɛ tsɔɔ kaa Mawu Matsɛ Yemi ɔ ma tsu yi tomi nɛ ɔ he ni ngɛ je ɔ mi tsuo.

  • “E [Mawu] ma tsu vo nyu fɛɛ vo nyu ngɛ a hɛ mi, nɛ gbenɔ be si hie hu, jã kɛ̃ nɛ kɔmɔ yemi aloo ya fomi aloo nɔ́ yeyee ko hu be si hie hu. Blema ní ɔmɛ be kɛ ho.”​—KPO JEMI 21:3-5.

MƐNƆ E SA KAA WA PIA?

Ke jã a, lɛɛ mɛni he je nɛ adesahi ngɛ haoe nɛ a ngɛ nɔ́ nae wawɛɛ ɔ? Jehahi babauu ji nɛ ɔ nɛ adesahi ngɛ sane bimi nɛ ɔ heto hlae. Ke e sɛ nɛ wa pia Mawu ɔ, lɛɛ mɛnɔ lɛ ha nɛ wa ngɛ nɔ́ nae mɔ? Munyu nɛ nyɛɛ se ɔ ma ha sane bimi nɛ ɔmɛ a heto.

^ kk. 4 E ngɛ mi kaa Blema a, Mawu ngɔ hiɔ kɛ gbla ni komɛ a tue ngɛ yayami pɔtɛɛ ko nɛ a pee ɔ he je mohu lɛɛ, se Baiblo ɔ tsɔɔ we kaa mwɔnɛ ɔ, Yehowa ngɔɔ hiɔ loo haomihi kɛ gbla nihi a tue ngɛ yayami nɛ a pee ɔmɛ a he.