Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

TAN GBƐZÁN TƆN

Jehovah Kpé Nǔ Bǐ Wu

Jehovah Kpé Nǔ Bǐ Wu

“KÚ SƆ́ na tíìn ǎ, bɔ è tlɛ na lɛ́ fɔ́n mɛ e ko kú lɛ é wá gbɛ̀.” Asì ce Mairambubu wɛ sè xó enɛ lɛ hwenu e é dó mɔ̌to bo ɖò yiyi wɛ é. É dɔn ɛ bɔ é jló na lɛ́ mɔ nukúnnú jɛ mɛ d’eji. Hwenu e mɔ̌to ɔ nɔte bɔ mɛ lɛ jɛte é ɔ, é kanwezun jɛ nyɔnu e ɖɔ xó enɛ lɛ é gudo. Nyikɔ tɔn nɔ nyí Apun Mambetsadykova, bɔ é nyí Kúnnuɖetɔ́ Jehovah tɔn ɖé. Xóɖiɖɔ xá Kúnnuɖetɔ́ ɖé nɔ sɔ́ gbɛ̀ mɛtɔn ɖó axɔ́ nú ɖò hwe enɛ lɛ nu, amɔ̌, nǔ e Apun wá kplɔ́n mǐ ɖò nukɔnmɛ lɛ é huzu gbɛzán mǐtɔn.

MǏ NƆ W’AZƆ̌ SÍN AYITÉHƆNNU JƐ GBADANU

È jì mì ɖò 1937 ɖò kolkhoz alǒ gle mɛkplékpɔ́mɛ tɔn ɖé ta ɖò Tokmok kpá ɖò Kirghizstan. Xwédo mǐtɔn ɔ Kirghizstan nu lɛ mɛ wɛ é gosin, bɔ mǐ nɔ dó Kirghizstan-gbè. Glesi wɛ nyí mɛjitɔ́ ce lɛ bɔ mǐ nɔ w’azɔ̌ ɖò kolkhoz sín ayitéhɔnnu jɛ gbadanu. È nɔ na nùɖuɖu glezɔ́watɔ́ lɛ hwɛhwɛ, amɔ̌, xwè fifo jɛn è nɔ s’axɔ́ ye. Mamáa ce nɔ jɛ tagba tawun cobo nɔ kpé nukún dó nɔví nyɔnu ce kpɛví kpo nyì kpo wu. Xwè atɔ́ɔ́n kpowun jɛn un yì azɔ̌mɛ na, bo jɛ azɔ̌ wà jí hwebǐnu ɖò gle ɔ ta.

Sókan Teskey Ala-Too tɔn

Ya sukpɔ́ ɖò fí e mǐ nɔ nɔ é tawun, bɔ è nɔ w’azɔ̌ bɔ nǔ nɔ cikɔ nú mɛ tawun cobɔ è nɔ sú hudo mɛtɔn lɛ sín dò. Ðó mɛ winnyawinnya wɛ un nyí wutu ɔ, un nɔ lin tamɛ dó linlin e wu mǐ ɖò gbɛ̀ ɔ mɛ é alǒ sɔgudo wu sɔmɔ̌ ǎ. Un lin gbeɖé ɖɔ nugbǒ jiwǔ ɖěɖee kúnkplá Jehovah Mawu kpo linlin tɔn kpo lɛ é na huzu gbɛzán ce ǎ. Lee wɛn enɛ byɔ Kirghizstan, bo gbakpé fí gbɔn é nyí tan ɖé bo sɔ́ akpàkpà mɛ. Nǔ lɛ bǐ bɛ́ ɖò jɔtɛn ce ɖò totaligbé Kirghizstan tɔn.

MƐ E È KPLÁ GANNUGÁNNÚ SÍN TÒ YETƆN MƐ Ð’AYǏ LƐ É HƐN NUGBǑ Ɔ WÁ KIRGHIZSTAN

Nugbǒ e kúnkplá Jehovah Mawu é dó ɖɔ dò ɖò Kirghizstan ɖò 1956. Bonu nǔ na dó nyí mɔ̌ ɔ, nugbǒ ɔ ɖó na ɖu ɖò linlin masɔgbe e ko dó ɖɔ dò lɛ é jí. Etɛwu? Union des Républiques socialistes soviétiques (URSS) mɛ wɛ Kirghizstan égbé tɔn ɔ nɔ ɖ’ayǐ. Kúnnuɖetɔ́ Jehovah tɔn lɛ ɖó wǔ zɔ nú toxóɖiɖɔ ɖò fí e URSS kpa acɛ dó lɛ é bǐ. (Jaan 18:36) Enɛ wu ɔ, è sɔ́ ye dó mɔ kɛntɔ́ acɛkpikpa Communiste tɔn tɔn lɛ bo doya nú ye. Amɔ̌, linlin masɔgbe ɖebǔ sixu zɔ́n bonu Xó Mawu tɔn gɔn gbɛtɔ́ ayijlɔjlɔnɔ lɛ sín ayi mɛ byɔ ǎ. Nugbǒ ɔ, nǔ xɔ akwɛ e un kplɔ́n ɖò gbɛzán ce bǐ mɛ é wɛ nyí ɖɔ Jehovah “kpé nǔ bǐ wu.”​—Mak. 10:27.

Emil Yantzen

Ya e è dó nú Kúnnuɖetɔ́ Jehovah tɔn lɛ é zɔ́n bɔ ye sukpɔ́ d’eji ɖò Kirghizstan. Etɛwu nǔ ka nyí mɔ̌? Akpáxwé Sibérie tɔn e è kplá kɛntɔ́ acɛkpikpa Communiste tɔn tɔn lɛ yì gannugánnú é lɔ ɖò URSS mɛ. Hwenu e è ɖè ye tɔ́n é ɔ, ye mɛ gègě wá Kirghizstan, bɔ ɖé lɛ ɖò ye mɛ bo hɛn nugbǒ ɔ wá. Mɛ enɛ lɛ ɖokpo wɛ nyí Emil Yantzen ee è jì ɖò Kirghizstan ɖò 1919 é. È sɛ́ Emil dó yadonumɛkpá ɖé mɛ bɔ é xò gò Kúnnuɖetɔ́ Jehovah tɔn lɛ ɖò finɛ. É yí nugbǒ ɔ bo lɛkɔ wá xwé ɖò 1956. Emil wá cí Sokuluk kpá ɖò jɔtɛn ce. Sokuluk finɛ wɛ è ɖó agun nukɔntɔn ɔ ayǐ ɖè ɖò Kirghizstan ɖò 1958.

Victor Vinter

Xwè ɖokpo mɔ̌ gudo ɔ, Victor Vinter sɛ̀ tɛn wá Sokuluk. È doya nú nɔví sunnu gbejinɔtɔ́ enɛ azɔn mɔkpan. Azɔn wè wɛ é sɛ̀n gan nú xwè atɔ́ɔ́n ɖó wǔ e é ɖó zɔ nú gbɛ̀ ɔ é wutu, enɛ gudo ɔ, é lɛ́ bló xwè wǒ ɖò gankpa mɛ, gɔ́ nú xwè atɔ́ɔ́n ɖò kannumɔgbenu. Yadonumɛ lɛ zɔ́n bonu sinsɛn nugbǒ ɔ gɔn kàn vun ǎ.

NUGBǑ Ɔ SƐKPƆ JƆTƐN CE

Eduard Varter

Ðò 1963 ɔ, Kúnnuɖetɔ́ Jehovah tɔn 160 mɔ̌ wɛ ɖò Kirghizstan, ye mɛ gègě gosin Allemagne, Ukraine kpo Russie kpo. Eduard Varter e nɔ kannumɔgbenu bo bló baptɛm ɖò Allemagne ɖò 1924 é lɔ ɖ’emɛ. Ðò 1940 kpo 1949 kpo vlamɛ ɔ, acɛkpikpa Nazi tɔn sɛ́ Eduard dó yadonumɛkpá ɖé mɛ, bɔ ɖò xwè yɔywɛ ɖé gudo ɔ, acɛkpikpa Communiste tɔn URSS tɔn sɛ́ ɛ dó kannumɔgbenu. Ðò 1961 ɔ, nɔví sunnu gbejinɔtɔ́ enɛ sɛ̀ tɛn yì toxo Kant tɔn e sɛkpɔ jɔtɛn ce tawun é mɛ.

Elizabeth Fot; Aksamai Sultanalieva

Elizabeth Fot ee nyí Jehovah sɛntɔ́ gbejinɔtɔ́ é ɖé lɔ nɔ nɔ Kant. Nǔ wɛ é nɔ tɔ̀ dó mɔ nǔ ɖu. Ðó azɔ̌ tɔn bí alɔ n’i tawun wutu ɔ, dotóogán lɛ kpo mɛ̌si lɛ kpo nɔ zɔ́n azɔ̌ ɛ. Nawe ɖé ɖò mɛ e nɔ zɔ́n nǔ tɔ̀ ɛ lɛ é mɛ, bɔ nyikɔ tɔn nɔ nyí Aksamai Sultanalieva, b’ɛ da axɔsuzɔwatɔ́ e nɔ w’azɔ̌ ɖò hwɛɖɔxɔsa ɖé é. Aksamai tɔ́n nǔ tɔ̀ gbé bo wá Elizabeth gɔ́n, bo kàn nǔ gègě byɔ ɛ dó nǔ e wu mǐ ɖò gbɛ̀ ɔ mɛ é kpo ninɔmɛ e mɛ mɛkúkú lɛ ɖè é kpo wu. Elizabeth na xósin nú nùkanbyɔ Aksamai tɔn lɛ tlɔlɔ sín Biblu mɛ. Aksamai huzu wɛnɖagbejlatɔ́ kanɖodonǔwutɔ́ ɖé.

Nikolai Chimpoesh

Ðò hwe enɛ nu ɔ, è sɔ́ Nikolai Chimpoesh e gosin Moldavie é b’ɛ nyí nukúnkpénuwutɔ́ lɛdo tɔn, bɔ é wà sinsɛnzɔ́ nú xwè 30 mɔ̌. É nyí agun lɛ kɛɖɛ wɛ Nikolai nɔ yì ba kpɔ́n ǎ, loɔ, é nɔ lɛ́ bló tuto bɔ è nɔ vɔ́ wema mǐtɔn lɛ zín bo nɔ má. Gǎn lɛ ɖó ayi azɔ̌ e wà wɛ é ɖè lɛ é wu. Enɛ wu ɔ, Eduard Varter dó wusyɛn lanmɛ nú Nikolai kpo wěɖexámɛ elɔ kpo: “Nú gǎn lɛ kàn xó byɔ we hǔn, ɖɔ nú ye nyì wɛn ɖɔ hɔnkàn gbɛ̀ ɔ tɔn mǐtɔn e ɖò Brooklyn é wɛ wema mǐtɔn lɛ nɔ gosin. Kpɔ́n kponɔ KGB tɔn ɔ sín nukúnta tlɔlɔ lě. A ɖó na ɖi xɛsi nú nùɖé ǎ.”​—Mat. 10:19.

Ðò xóɖɔɖókpɔ́ enɛ gudo zaan ɔ, è ylɔ Nikolai wá hɔnkàn KGB tɔn e ɖò Kant é. É ɖɔ nǔ e jɛ gudo é: “Kponɔ ɔ kàn fí e mǐ nɔ ba wema mǐtɔn lɛ sín é byɔ. Un ɖɔ n’i ɖɔ Brooklyn wɛ nɔ sɛ́dó mǐ. É sɔ́ tuùn xó e é na ɖɔ é ǎ. É jó mì dó bɔ un yì, bo ka sɔ́ lɛ́ ylɔ mì gbeɖé ǎ.” Kúnnuɖetɔ́ akɔnkpantɔ́ mɔhun lɛ nɔ nɔ acéjí bo nɔ ɖò wɛnɖagbe ɔ vúnvún kpé jɔtɛn ce wɛ ɖò totaligbé Kirghizstan tɔn. Asì ce Mairambubu wɛ sè nugbǒ xɔ akwɛ ɔ sín xó azɔn nukɔntɔn ɔ, bɔ gbɔn gbla tɔn mɛ ɔ, xwédo ce mɔ nugbǒ ɔ ɖò 1981.

ASÌ CE YAWU TUÙN ÐƆ NUGBǑ Ɔ WƐ

Mairambubu gosin Naryn ɖò xá Kirghizstan tɔn mɛ. Gbè ɖokpo ɖò août 1974 ɔ, é wá nɔví nyɔnu ce kpɛví gɔ́n, finɛ wɛ mǐ mɔ mǐɖée ɖè azɔn nukɔntɔn ɔ. Nǔ Mairambubu tɔn jɛ ce jí tɛn tɔn mɛ. Mǐ wlí alɔ ɖò azǎn ɖokpo ɔ jí.

Apun Mambetsadykova

Ðò janvier 1981 hwenu e Mairambubu ɖò mɔ̌to ɖé mɛ bo xwè axi xá ɔ mɛ tɔn ɖé mɛ é ɔ, é ɖótó xóɖɔɖókpɔ́ e wu un kɛnu dó ɖò bǐbɛ̌mɛ xota elɔ tɔn é. Asì ce jló na mɔ nukúnnú jɛ nǔ mɛ hú mɔ̌, enɛ wu ɔ, é kàn nyikɔ nawe ɔ tɔn kpo adlɛsi tɔn kpo byɔ. É ɖɔ nyikɔ emitɔn nɔ nyí Apun, amɔ̌, é nɔ acéjí tawun, ɖó kaka jɛ 1980 kpo 1989 kpo vlamɛ ɔ, è kpò ɖò azɔ̌ Kúnnuɖetɔ́ lɛ tɔn gbɛ́ wɛ. É ɖɔ adlɛsi tɔn nú asì ce ǎ, é nyɔ́ wà ɔ, mǐtɔn wɛ é yí. Asì ce wá xwégbe kpo akpàkpà sɔ́ mɛ kpo.

Mairambubu ɖɔ: “Un sè nǔ ɖagbeɖagbe ɖé lɛ. Nyɔnu ɖé ɖɔ nú mì ɖɔ zaanɖé dìn ɔ, gbɛtɔ́ lɛ kún sɔ́ na kú ɖě ó. Gběkanlin lɛ lɔ tlɛ sɔ́ na nɔ wà adǎn ǎ.” É ɖi xɛxó ɖé nú mì. Un ɖɔ n’i ɖɔ: “Nɔte kaka jɛ hwenu e é na wá é, nú é na tín nǔ lɛ mɛ nú mǐ ganji.”

Apun wá ba mǐ kpɔ́n ɖò sun atɔn gudo. Mɛbakpɔ́n ɖevo lɛ wá jɛ gudo, bɔ gbɔn enɛ sín yɛkan mɛ ɔ, mǐ xò gò Kúnnuɖetɔ́ nukɔntɔn e nyí Kirghizstan nu lɛ é. Nɔví nyɔnu enɛ lɛ kplɔ́n mǐ nugbǒ e jiwǔ lɛ é dó Jehovah kpo linlin e é ɖó nú gbɛtɔ́ lɛ é kpo wu. Ye xà wema Du paradis perdu au paradis reconquis nú mǐ. * Ðó wema enɛ ɖokpo géé wɛ ɖò Tokmok wutu ɔ, mǐ sɔ́ alɔ dó vɔ́ wlan na mǐɖesu.

Nǔ nukɔntɔn e mǐ kplɔ́n lɛ é ɖokpo wɛ nyí nǔɖɔɖ’ayǐ e ɖò Bǐbɛ̌mɛ 3:15 mɛ é. Nǔɖɔɖ’ayǐ enɛ na jɛnu gbɔn Jezu e nyí Axɔsu Mɛsiya e Mawu sɔ́ é gblamɛ. Wɛn nùjɔnǔ tɔn ɖé wɛ nyí enɛ bɔ mɛ bǐ ɖó na sè! Mǐ ɖó hwɛjijɔ e wu mǐ na ɖ’alɔ ɖò wɛnjijla ɔ mɛ é dìn. (Mat. 24:14) É sɔ́ lín ǎ bɔ Biblu jɛ gbɛzán mǐtɔn huzu jí.

KPLÉ LƐ KPO BAPTƐM BIBLO KPO ÐÒ HWENU E È GBƐ́ AZƆ̌ MǏTƆN É

Nɔví sunnu ɖé ɖò Tokmok bo ylɔ mǐ wá alɔwliwli ɖé tɛnmɛ. Tlolo jɛn asì ce kpo nyì kpo ɖó ayi wu ɖɔ Kúnnuɖetɔ́ lɛ sín nǔwiwa gbɔn vo. Ahan syɛnsyɛn ɖě ɖò alɔwliwli ɔ tɛnmɛ ǎ, bɔ nǔwiwa lɛ lɛ́ yì ɖò tito jí. É gbɔn vo tawun nú alɔwliwli ɖěɖee mǐ ko yì kpɔ́n bɔ jonɔ lɛ nɔ nu ahan mú, wà nǔ e ma sɔgbe ǎ lɛ é, lobo nɔ lɛ́ zán xógbe gblégblé lɛ é.

Mǐ lɛ́ yì kplé Klisanwun tɔn ɖé lɛ ɖò agun e ɖò Tokmok é mɛ. Atínkan mɛ wɛ mǐ nɔ bló kplé lɛ ɖè, enyi ayǐ mɛ nyɔ́ ɔ nɛ. Nɔví sunnu lɛ kpo nɔví nyɔnu lɛ kpo tuùn ɖɔ kponɔ lɛ nɔ ɖò mǐ cɔ́ wɛ, enɛ wu ɔ, ye nɔ sɔ́ nɔví sunnu ɖokpo, b’ɛ nɔ nyí alicɔtɔ́. Ðò avivɔ hwenu ɔ, mǐ nɔ bló kplé lɛ ɖò xɔ ɖé mɛ. Kponɔ lɛ nɔ wá xwé ɔ gbè hweɖelɛnu, bo nɔ kàn nǔ e wà wɛ mǐ ɖè é byɔ. Hwenu e Mairambubu kpo nyì kpo bló baptɛm ɖò juillet 1982 ɖò Chüy Tɔ̀ ɔ mɛ é ɔ, mǐ nɔ acéjí tawun. (Mat. 10:16) Nɔví lɛ zɔn gbɛ̌ta kpɛví kpɛví mɛ, bo wá kplé ɖò zungbó ɔ mɛ. Mǐ jihan Axɔsuɖuto ɔ tɔn ɖé, bo ɖótó xóɖiɖɔ e è xwlé mɛ e jló na bló baptɛm lɛ é é.

MǏ TƐ́ DÓ ALI E HUN NÚ MǏ BƆ MǏ NA VLƆ́N KÀN NÚ SINSƐNZƆ́ MǏTƆN É WU

Ðò 1987 ɔ, nɔví sunnu ɖé byɔ ɖò así ce ɖɔ má yì ba mɛ e ɖó jlǒ bo ɖò toxo Balykchy tɔn mɛ é ɖé kpɔ́n. Enyi mǐ dó pípan sín xwé mǐtɔn gbé bo na yì dɔ̌n ɔ, ganxixo ɛnɛ wɛ mǐ nɔ bló. Ee mǐ jla wɛn ɔ ɖò Balykchy azɔn gègě gudo é ɔ, mǐ mɔ ɖɔ mɛ lɛ ɖó jlǒ tawun ɖò finɛ. É ɖò wɛn ɖɔ ali ɖé wɛ hun nú mǐ, bɔ mǐ na vlɔ́n kàn nú sinsɛnzɔ́ mǐtɔn.

Mairambubu kpo nyì kpo nɔ yì Balykchy hwɛhwɛ. Mǐ nɔ nɔ finɛ nú aklunɔzán gblamɛ fifo gègě, bo nɔ yì kúnnuɖegbe lobo nɔ bló kplé Klisanwun tɔn lɛ. Wema e mɛ lɛ zɔ́n lɛ é jɛji tawun. Mǐ nɔ bɛ́ wema lɛ sín Tokmok dó mishok mɛ, sáki ɖé wɛ bɔ è nɔ bɛ́ dokwín d’emɛ. Saki enɛ e mɛ wema gɔ́ é wè tlɛ nɔ kpé nǔ e mɛ lɛ zɔ́n ɖò sunmɛ sunmɛ é nu ǎ. Nú mǐ ɖò Pípan mɛ bo xwè Balykchy, alǒ, nú mǐ gosin dɔ̌n ɔ, mǐ nɔ kpéwú bo nɔ ɖekúnnu nú mɛ e mǐ nɔ mɔ ɖò ali jí lɛ é.

Ee mǐ yì Balykchy azɔn nukɔntɔn ɔ b’ɛ ɖó xwè tantɔn gudo é ɔ, è ɖó agun ɖé ayǐ ɖò 1995 ɖò finɛ. Tokmok e mǐ nɔ gosin bo nɔ yì Balykchy ɖò xwè enɛ lɛ mɛ é byɔ akwɛzinzan gègě. Mǐ ɖó akwɛ gègě ǎ, enɛ wu ɔ, nɛ̌ mǐ ka wà gbɔn bo kpéwú? Nɔví sunnu ɖé nɔ na akwɛ mǐ hwɛhwɛ, b’ɛ nɔ sú akwɛzinzan mǐtɔn lɛ bǐ sín dò. Jehovah tuùn jlǒ e mǐ ɖó bo na vlɔ́n kàn nú sinsɛnzɔ́ mǐtɔn é, bo “hun [jixwé] hɔn lɛ ɖó nuvo” nú mǐ. (Mal. 3:10) É ɖò wɛn ɖɔ nǔ ɖebǔ kún gló Jehovah ó!

ALƆNU CE JÁN ÐÒ NUKÚN KPÍKPÉ DÓ XWÉDO CE WU KPO SINSƐNZƆ́ Ɔ KPO MƐ

Ðò 1992 ɔ, un nyí mɛxo agun tɔn, nyí wɛ nyí mɛxo agun tɔn Kirghizstan nu nukɔntɔn ɖò tò ɔ mɛ. Ðò agun e ɖò jɔtɛn ce ɖò Tokmok é mɛ ɔ, ali yɔyɔ̌ ɖevo lɛ lɛ́ hun ɖò sinsɛnzɔ́ ɔ mɛ. Mǐ nɔ kplɔ́n Biblu xá mɛ winnyawinnya Kirghizstan nu gègě ɖò wemaxɔ lɛ mɛ. Mɛ winnyawinnya e mǐ kplɔ́n nǔ xá lɛ é ɖokpo nyí Wěɖegbɛ́ Alaxɔ tɔn sín hagbɛ̌ ɖé, bɔ wè ɖevo lɛ nyí gbexosin-alijitɔ́ titewungbe lɛ. Mǐ nɔ sɔ́ mǐɖée jó bo nɔ d’alɔ mɛ ɖevo lɛ ɖò kplé mǐtɔn lɛ jí. Ðò bǐbɛ̌mɛ 1990 kpo 1999 kpo tɔn ɔ, wema mǐtɔn lɛ ɖò Russie-gbè mɛ, bɔ mǐ nɔ lɛ́ bló kplé mǐtɔn lɛ lɔ dó gbè ɔ mɛ. Amɔ̌, mɛ gègě ɖò agun ɔ mɛ bo nɔ dó Kirghizstan-gbè ee nyí anɔnugbe yetɔn é. Enɛ wu ɔ, un nɔ lilɛ xóɖiɖɔ lɛ dó gbè enɛ ɔ mɛ bo na dó d’alɔ ye nú ye ni mɔ nukúnnú jɛ nugbǒ ɔ wu ganji.

Nyì kpo asì ce kpo gɔ́ nú vǐ mǐtɔn tantɔn ɖò 1989

Alɔnu nyì kpo Mairambubu kpo tɔn lɛ́ ján ɖò nukún kpíkpé dó xwédo mǐtɔn e fɔ́n bo ɖò jijɛji wɛ é wu mɛ. Mǐ nɔ kplá vǐ mǐtɔn lɛ yì kúnnuɖegbe kpo kplé agun tɔn lɛ kpo. Xwè 12 kpowun jɛn vǐ mǐtɔn Gulsayra ɖó bo ka yí wǎn nú xóɖiɖɔ nú mɛ lɛ ɖò alitó kpo xóɖiɖɔ nú ye dó Biblu wu kpo. Bɔ vǐ mǐtɔn lɛ yí wǎn nú wemafɔ Biblu tɔn lɛ kpinkplɔn dó tamɛ. Hwenu ɖò yiyi wɛ é ɔ, vǐ mǐtɔn lɛ kpo vivǔ mǐtɔn lɛ bǐ kpo nɔ ɖó alɔ ɖò azɔ̌ agun ɔ tɔn lɛ mɛ tawun. Ðò vǐ mǐtɔn 9 lɛ kpo vivǔ mǐtɔn 11 lɛ kpo mɛ ɔ, 16 ɖò Jehovah sɛ̀n wɛ alǒ ɖò kplé lɛ yì wɛ xá mɛjitɔ́ yetɔn lɛ.

HUZUHUZU NUKÚNÐEJI LƐ

Enyi nɔví sunnu kpo nɔví nyɔnu kpo vívɛ́ e jɛ azɔ̌ Jehovah tɔn wà jí ɖò xá mǐtɔn mɛ ɖò 1950 kpo 1959 kpo vlamɛ lɛ é sè huzuhuzu nukúnɖeji e sín vivǐ mǐ ɖu lɛ é ɔ, é na kpaca ye. Ðokpo wɛ nyí ɖɔ sín 1990 kpo 1999 kpo vlamɛ ɔ, mǐ ɖó vivo bo na jla wɛnɖagbe ɔ, bɔ mɛ gègě na lɛ́ kplé ɖó kpɔ́ nú kplé lɛ.

Nyì kpo asì ce kpo, ɖò sinsɛnzɔ́ ɔ mɛ

Ðò 1991 ɔ, nyì kpo asì ce kpo yì kpléɖókpɔ́ ɖaxó ɖé azɔn nukɔntɔn ɔ ɖò Alma-Ata; fí enɛ wɛ nɔ nyí Almaty ɖò Kazakhstan ɖò égbé. Ðò 1993 ɔ, nɔví Kirghizstan nu lɛ bló kpléɖókpɔ́ ɖaxó ɖé ɖò anyǔmlímlísafɔtɛn Spartak tɔn ɖò Bichkek azɔn nukɔntɔn ɔ. Jɛ nukɔn nú azǎn ɔ, wɛnjlatɔ́ lɛ zán aklunɔzán gblamɛ ɖokpo dó jla anyǔmlímlísafɔtɛn ɔ ɖó. É jiwǔ nú gǎn anyǔmlímlísafɔtɛn ɔ tɔn kaka bɔ é ɖɔ mǐ ni zán fí ɔ ma sú ɖɔ̌la ɖokpo.

Ðò 1994 ɔ, nǔ manawɔn ɖé lɛ́ jɛ, enɛ wɛ nyí ɖɔ è ɖè wema nukɔn nukɔntɔn ɔ tɔ́n dó Kirghizstan-gbè mɛ. Dìn ɔ, hwebǐnu wɛ gbɛ̌ta lilɛdogbeɖevomɛ tɔn ɖé nɔ lilɛ xójlawema mǐtɔn lɛ dó gbè mǐtɔn mɛ ɖò alaxɔ Bichkek tɔn mɛ. Ðò 1998 ɔ, acɛkpikpa Kirghizstan tɔn yí gbè nú azɔ̌ mǐtɔn ɖò sɛ́n linu. Tutoblonunu ɔ ɖó nukɔnyiyi, ɖó wɛnjlatɔ́ 5 000 jɛji wɛ ɖò fí dìn. Égbé ɔ, agun 83 wɛ ɖò fí, bɔ kánɖó Chine-gbè, Glɛnsigbe, Kirghizstan-gbè, Russie-gbè, Tokunɔgbe Russie tɔn tɔn, Turquie-gbè, Uighur-gbè kpo Ouzbékistan-gbè kpo tɔn 25 gɔ́ na. Nɔví sunnu kpo nɔví nyɔnu kpo vívɛ́ enɛ lɛ e gosin gbě vovo jí lɛ é bǐ ɖò Jehovah sɛ̀n wɛ ɖò bǔ. Jehovah bló bɔ huzuhuzu nukúnɖeji enɛ lɛ nyɔ́ bló.

Jehovah lɛ́ huzu gbɛzán ce. Un sù ɖò glesi wamamɔnɔ ɖé sín xwédo mɛ, bɔ xwè atɔ́ɔ́n jɛn un yì azɔ̌mɛ na. Amɔ̌, Jehovah zán mì bɔ un nyí mɛxo agun tɔn ɖé, bo lɛ́ kplɔ́n nugbǒ xɔ akwɛ Biblu tɔn lɛ mɛ ɖěɖee yì azɔ̌mɛ hú mì tawun lɛ é. Nugbǒ ɔ, Jehovah bló bɔ nǔmaɖónukún lɛ jɛ ɖò gbɛzán ce mɛ. Nǔ e nyiɖesunɔ mɔ kpɔ́n lɛ é nɔ sísɛ́ mì bɔ un kpò ɖò kúnnu ɖè dó Jehovah, “Mawu [e] kpé nǔ bǐ wu” é takúnmɛ wɛ kpo gbejininɔ kpo.​—Mat. 19:26.

^ akpá. 21 Kúnnuɖetɔ́ Jehovah tɔn lɛ wɛ ɖetɔ́n, é ka sɔ́ tíìn dìn ǎ.