Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

Lěe è ná d’alɔ mɛ ɖěɖěe ɖo taglomɛzɔn jɛ wɛ lɛ́ é gbɔn é

Lěe è ná d’alɔ mɛ ɖěɖěe ɖo taglomɛzɔn jɛ wɛ lɛ́ é gbɔn é

BIBLU ÐƆ: “Xɔ́ntɔn nǔgbó nɔ ɖe wǎnyíyí xlɛ́ hwebǐnu, bo nyí nɔví súnnu e wú è sixú ɖeji dó ɖo wǔvɛ́ lɛ́ hwenu é.”—NǓNYWƐ́XÓ 17:17, nwt.

Tínmɛ tɔn

É sixú bɔ wǔ bɔ linkpɔ́n ná ɖí bú mǐ hwenu e xɔ́ntɔn mǐtɔn ɖé ɖo taglomɛzɔn jɛ wɛ é. Amɔ̌, mǐ sixú xlɛ́ lě do nǔ xɔ́ntɔn mǐtɔn tɔn nɔ ɖu ayi mɛ nú mǐ sɔ é gbɔn alɔ dídó è bónú é ná ɖí xwi xá taglomɛzɔn tɔn gblamɛ. Nɛ̌ mǐ ka sixú wa mɔ̌ gbɔn?

Lěe énɛ́ sixú d’alɔ gbɔn é

Nɔ “ɖo gbesisɔmɛ bo ná nɔ ɖótó mɛ.”—JAKI 1:19.

Ali ɖagbe e nu a sixú d’alɔ xɔ́ntɔn towe ɖe é ɖokpó wɛ nyí ɖɔ a ná nɔ ɖótó è hwenu e é ba ná ɖɔ xó é. Ma nɔ lin ɖɔ émí ɖó ná kɛ nu dó nǔ e é nɔ ɖɔ lɛ́ é bǐ wú ó. Nɔ mɔ nukúnnú jɛ nǔ e ɖɔ wɛ é ɖe é mɛ, bo nɔ tɛ́n kpɔ́n lobo nɔ se wǔvɛ́ xá ɛ. Tɛ́n kpɔ́n bo mɔ nǔ jɛ lěe nǔ cí n’i é mɛ, bo ma zɔn kplakpla jí dó wá gbeta lɛ́ kɔn, alǒ ɖó hwɛ n’i ó. Flín ɖɔ é sixú ɖɔ nǔɖé lɛ́, bɔ é ka nyí nǔ e lin ná ɖɔ wɛ é ɖe é nɛ́ ǎ, b’ɛ ná wá vɛ́ n’i ɖo nukɔnmɛ.—Jɔbu 6:2, 3.

“Mi nɔ ná akɔ́nkpinkpan mɛ.” —1 TƐSALONÍKINU LƐ́ 5:14.

Xɔ́ntɔn towe sixú ɖo adohu adohu jí, alǒ nɔ mɔ ɖɔ émí kún hwɛ́n nǔɖé ó, bo ɖo xwi ɖí xá linlin énɛ́ wɛ. Ényí a nɔ vɔ́ gǎnjɛwú ná ɛ ɖɔ nǔ tɔn nɔ ɖu ayi mɛ nú we ɔ, a sixú dó gbɔ n’i bo lɛ́ ná akɔ́nkpinkpan ɛ, nú a ma tlɛ tuun nǔ e a ná ɖɔ tawun é ǎ ɔ nɛ́.

“Xɔ́ntɔn nǔgbó nɔ ɖe wǎnyíyí xlɛ́ hwebǐnu.”—NǓNYWƐ́XÓ 17:17, nwt.

D’alɔ ɖo ali tawun tawun ɖé lɛ́ nu. Ma lin ɖɔ émí tuun lěe émí ná d’alɔ ɛ gbɔn é ó, é nyɔ́ wa hǔn, kan nǔ e a sixú wa é byɔ́. Ényí é vɛ́ wǔ nú xɔ́ntɔn towe bɔ é ná ɖɔ nǔ e hudó è lɛ́ é ɔ, a sixú fɔ nǔɖé lɛ́ tɛ́ bo byɔ́ ɛ ɖɔ é ní sɔ́ éé jló è é, bónú mi ná bló ɖó kpɔ́. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, mi sixú ɖi sa ɖó kpɔ́. Alǒ, a sixú yí xwlé axi n’i, jlá xwégbe ɖó n’i, kabǐ w’azɔ̌ ɖěvo lɛ́ n’i dó d’alɔ ɛ.—Galátinu lɛ́ 6:2.

“Nɔ ɖó suúlu.”—1 TƐSALONÍKINU LƐ́ 5:14.

Hwebǐnu wɛ xɔ́ntɔn towe ná ɖo gbesisɔmɛ bo ná ɖɔ xó ǎ. Vɔ̌ gǎnjɛwú ná xɔ́ntɔn towe ɖɔ kpó xomɛhunhun kpó wɛ émí ná nɔ ɖótó è hwenu e é ná nɔ ba ná ɖɔ xó é. Azɔn e jɛ wɛ xɔ́ntɔn towe ɖe é sixú zɔ́n bɔ é ɖɔ alǒ wa nǔ ɖěɖěe ná dó xomɛsin nú we lɛ́ é. É sixú dɔn nǔ gbɔn tuto e mi ko bló lɛ́ é jí, alǒ bɛ́ xomɛsin. Ðǒ suúlu dó wǔ tɔn, bo lɛ́ mɔ nǔ jɛ ninɔmɛ tɔn mɛ hwenu e a nǎ ɖo alɔ dó è wɛ é.—Nǔnywɛ́xó 18:24.

Alɔ e a ná dó xɔ́ntɔn towe é sixú wa ɖagbe n’i

“Un nɔ mɔ nǔ jɛ wú ɖɔ xɔ́ntɔn e wú é sixú gán jɛ é wɛ un nyí n’i. Un sixú bló nú wǔvɛ́ tɔn lɛ́ nɔ te ǎ có, un ka nɔ tɛ́n kpɔ́n hwebǐnu bo nɔ ɖótó è, ényí é ba ná ɖɔ xó ɔ nɛ́. Hweɖélɛ́nu ɔ, nǔ e sín hudó é nɔ ɖó kpowun é wɛ nyí ɖɔ è ní nɔ ɖótó è, bɔ énɛ́ nɔ zɔ́n bɔ é nɔ mɔ éɖée mɛ.”—Farrah a éé sín xɔ́ntɔn jɛ adohu adohu kpó linkpɔ́n syɛ́nsyɛ́n kpó sín azɔn, bɔ énɛ́ zɔ́n bɔ é ma nɔ ba ná ɖu nǔ ǎ é.

“Xɔ́ntɔn ce lɛ́ ɖokpó nɔ nyɔ́ xomɛ tawun, bo nɔ lɛ́ dó wǔsyɛ́n lanmɛ nú mɛ titewungbe tɔn. É ylɔ́ mì dó xwé tɔn gbe bɔ mǐ ɖu nǔɖuɖu ɖagbe ɖé. É yí wǎn nú mɛ tawun, bo bló bɔ un vo bo ɖɔ lěe nǔ cí nú mì é. Énɛ́ dó wǔsyɛ́n lanmɛ nú mì tawun!”—Ha-eun éé jɛ linkpɔ́nzɔn syɛ́nsyɛ́n é.

“Suúluɖíɖó ɖo tají tawun. Ényí asi ce wa nǔɖé b’ɛ dó xomɛsin nú mì ɔ, un nɔ flín nyiɖée ɖɔ azɔn e jɛ wɛ é ɖe é wú wɛ é ɖo nǔ wa gbɔn mɔ̌ wɛ. Énɛ́ nɔ d’alɔ mì bɔ un nɔ nyi alɔ nú xomɛsin, bo nɔ wa nǔ xá ɛ kpó xomɛnyínyɔ́ kpó hú gǎn.”—Jacob éé sín asi ɖo linkpɔ́nzɔn syɛ́nsyɛ́n jɛ wɛ é.

“Asi ce nɔ gǔdo nú mì tawun bo nɔ lɛ́ dó gbɔ nú mì. Ényí linkpɔ́n vun blá mì ɔ, é nɔ hɛn mì gǎnnugǎnnu bónú má wa nǔ e un ma ba ná wa ǎ é ɖé gbeɖé ǎ. Tínmɛ tɔn wɛ nyí ɖɔ hweɖélɛ́nu ɔ, é nɔ sixú kpé wú bo nɔ bló nǔ e é ná ko jló ná wa é ɖé lɛ́ ǎ. Mɛ bǔnɔ ɖé wɛ é nyí nú mì, ɖó é nɔ sɔ́ éɖée dó sá vɔ̌ tawun bo ka lɛ́ nyí cejɛ́nnábínɔ ǎ wútu.”—Enrico éé jɛ taglomɛzɔn e è nɔ ylɔ́ ɖɔ trouble anxieux é.

a È ɖyɔ́ nyǐkɔ ɖé lɛ́.