Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Namɛi Ji “Nilelɔi Etɛ” Lɛ? Ani Amɛnyiɛ “Ŋulami” Ni Jɛ Betlehem Lɛ Sɛɛ?

Namɛi Ji “Nilelɔi Etɛ” Lɛ? Ani Amɛnyiɛ “Ŋulami” Ni Jɛ Betlehem Lɛ Sɛɛ?

Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa

 Kɛ́ eshɛ blonya beiaŋ lɛ, mɛi babaoo wieɔ “nilelɔi etɛ” loo “maŋtsɛmɛi etɛ” ni yasara Yesu lɛ he, shi jeee nakai Biblia lɛ wieɔ amɛhe. (Mateo 2:1) No najiaŋ lɛ, Sanekpakpa ŋmalɔ Mateo kɛ Greek wiemɔ ni ji magoi lɛ tsu nii kɛdamɔ shi kɛhã mɛi ni yasara Yesu lɛ. Eeenyɛ efee akɛ, wiemɔ nɛɛ tsɔɔ mɛi komɛi ni he esa waa yɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ kɛ daimonioi anifeemɔi amli. a Biblia shishitsɔɔmɔi babaoo tsɛɔ amɛ “ŋulamiiaŋkwɛlɔi” loo “magi.” b

 “Nilelɔi” enyiɛ yasara Yesu lɛ?

 Biblia lɛ etsɔɔɔ amɛyibɔ, ni mɛi hiɛ susumɔi srɔtoi yɛ amɛyibɔ lɛ he. Encyclopedia Britannica lɛ wie akɛ “Asiabii babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ Magi lɛ ayibɔ ji 12, shi Yuropabii babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ amɛyibɔ ji etɛ, eeenyɛ efee akɛ, yɛ nikeenii etɛ ni ji ‘shika tsuru, frankinsɛnsi, kɛ mire’ (Mateo 2:11) ni amɛhã Yesu lɛ hewɔ.”

 Ani maŋtsɛmɛi ji “nilelɔi” nɛɛ?

 Eyɛ mli akɛ kɛ́ eshɛ Blonya lɛ, atɛŋɔ saralɔi lɛ tamɔ maŋtsɛmɛi moŋ, shi Biblia lɛ tsɛɛɛ amɛ maŋtsɛmɛi. Encyclopedia Britannica lɛ tsɔɔ mli akɛ, afii ohai abɔ yɛ Yesu fɔmɔ sɛɛ lɛ, mɛi kɛ saji komɛi fata Yesu fɔmɔ lɛ he amaniɛbɔɔ lɛ he, ni no hã mɛi babaoo bɔi wiemɔ akɛ saralɔi lɛ ji maŋtsɛmɛi.

 Te atsɛɔ “nilelɔi” nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ tɛŋŋ?

 Biblia lɛ etsɔɔɔ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ agbɛ́ii. The International Standard Bible Encyclopedia lɛ kɛɛ akɛ, “ayɛ adesãi komɛi ni atãa ni tsɔɔ akɛ atsɛɔ ŋulamiiaŋkwɛlɔi nɛɛ akɛ Gaspar, Melchior, kɛ Balthasar.”

 Mɛɛ be “nilelɔi” lɛ yasara Yesu lɛ?

 Eeenyɛ efee akɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ yasara Yesu be ni eye nyɔji babaoo. Nɔ ni hãa wɔkɛɔ nakai ji akɛ, Maŋtsɛ Herode, ni miitao agbe Yesu lɛ fã koni agbe gbekɛbii hii ni eye afii enyɔ kɛ mɛi ni shɛɛɛ nakai lɛ fɛɛ. Ehã agbe gbekɛbii hii ni eye nakai afii lɛ yɛ amaniɛ ni ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ babɔ lɛ hewɔ.—Mateo 2:16.

 Jeee gbi gbɛkɛ ni afɔ Yesu lɛ ni ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ yasara lɛ lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Be ni amɛbote shĩa lɛ mli lɛ, amɛyana gbekɛ lɛ kɛ emami Maria.” (Mateo 2:11) Enɛ tsɔɔ akɛ, be ni amɛyasara Yesu lɛ, no mli lɛ, Yesu weku lɛ eyahi shĩa ko mli, ni akɛ Yesu jeee abifao ni kã nɔ ni kooloi yeɔ niyenii yɛ mli lɛ mli.—Luka 2:16.

 Ani Nyɔŋmɔ ji mɔ ni hã “nilelɔi” lɛ nyiɛ “ŋulami” ni jɛ Betlehem lɛ sɛɛ lɛ?

 Mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni tsu nɔ ni akɛɛ eji ŋulami ni jɛ Betlehem lɛ koni etsɔɔ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ gbɛ kɛya Yesu ŋɔɔ lɛ. Naa yiŋtoo komɛi ahewɔ ni enɛ nyɛŋ afee anɔkwale.

  •   Nɔ ni ana lɛ tamɔ ŋulami lɛ nyiɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ ahiɛ kɛtee Yerusalem klɛŋklɛŋ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ŋulamiiaŋkwɛlɔi jɛ Bokã amɛba Yerusalem, amɛbakɛɛ akɛ: ‘Nɛgbɛ Yudafoi lɛ amaŋtsɛ ni afɔ lɛ lɛ yɔɔ? Ejaakɛ wɔna eŋulami lɛ be ni wɔyɔɔ Bokã lɛ, ni wɔba koni wɔbakoto lɛ.’”—Mateo 2:1, 2.

  •   Maŋtsɛ Herode, ji mɔ klɛŋklɛŋ ni tsɔɔ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ gbɛ kɛtee Betlehem, shi jeee “ŋulami” lɛ. Be ni Herode nu akɛ afɔ mɔ ko ni baaye enajiaŋ akɛ “Yudafoi lɛ amaŋtsɛ” lɛ, etao koni atsɔɔ lɛ he ni abaafɔ Kristo ni awo ehe shi lɛ yɛ. (Mateo 2:3-6) Be ni ená ele akɛ abaafɔ Kristo lɛ yɛ Betlehem lɛ, ekɛɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ akɛ amɛya jɛmɛ ni amɛyatao gbekɛ lɛ koni amɛbabɔ lɛ amaniɛ.

     No sɛɛ dani ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ tee Betlehem. Biblia lɛ kɛɛ akɛ: “Be ni amɛnu maŋtsɛ lɛ wiemɔ lɛ, amɛyi mli amɛtee, ni naa! ŋulami lɛ ni amɛna be ni amɛyɔɔ Bokã lɛ nyiɛ amɛhiɛ aahu kɛyashi eyadamɔ he ni gbekɛ lɛ yɔɔ lɛ yiteŋ.”—Mateo 2:9.

  •   Be ni mɛi lɛ na “ŋulami” lɛ sɛɛ lɛ, Yesu wala yaje oshãra mli ni agbe gbekɛbii ni efeko nɔ ko. Be ni ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ shi Betlehem lɛ, Nyɔŋmɔ bɔ amɛ kɔkɔ akɛ amɛkaku amɛsɛɛ kɛtee Herode ŋɔɔ dɔŋŋ.—Mateo 2:12.

 Te Herode fee enii ehã tɛŋŋ? Biblia lɛ kɛɛ: “Be ni Herode na akɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ elaka lɛ lɛ, emli wo la waa, ni etsu kɛtee ni ehã ayagbe gbekɛbii hii fɛɛ ni yɔɔ Betlehem kɛ ehewɔ kpokpai lɛ fɛɛ anɔ lɛ, mɛi ni eye afii enyɔ kɛ mɛi ni yeko nakai lɛ yɛ be ni ebi ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ fitsofitso ni amɛtsɔɔ lɛ lɛ naa.” (Mateo 2:16) Nyɔŋmɔ hãŋ afee nɔ fɔŋ ni tamɔ nɛkɛ kɔkɔɔkɔ.—Hiob 34:10.

a Herodotus, ni ji Greek yinɔsaneŋmalɔ ni hi shi yɛ afii 500 D.Ŋ.B. lɛ wie akɛ, ma’goi ni hi shi yɛ ebeiaŋ lɛ ji Mediabii (Persiabii) ni he esa waa yɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ kɛ lamɔi ashishitsɔɔmɔ mli.

b Kwɛmɔ New American Standard Bible lɛ, The New American Bible, The New English Bible, kɛ the New International Version Study Bible lɛ mli. King James Version lɛ tsɛɔ saralɔi nɛɛ akɛ “wise men” (nilelɔi), shi ekɛɛɛ akɛ amɛyi etɛ.