Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YELIKƐBUAMƆ KƐHÃ WEKU LƐ | BII ATSƆSEMƆ

Bɔ Ni Obaafee Otsɔ Tsɛ Kpakpa

Bɔ Ni Obaafee Otsɔ Tsɛ Kpakpa

 Mɛni ji tsɛ sɔ̃?

  •   Dani abaafɔ obi lɛ. Bɔ ni ofeɔ onii ohãa bianɛ akɛ wu lɛ, no ni baatsɔɔ papa loo tsɛ ni obaatsɔ wɔsɛɛ. Aŋma yɛ wolo ni ji Do Fathers Matter? lɛ mli akɛ:

     “Wu ni kɛ́ eŋa ni hiɛ hɔ lɛ yaaye jara lɛ, ekɛ lɛ yaa, ekɛ lɛ yanaa datrɛfonyo, ekwɛɔ gbekɛ lɛ be ni aasha eŋa lɛ musu lɛ skan loo ekɛ etoi buɔ eŋa lɛ musu lɛ nɔ kɛnuɔ bɔ ni gbekɛ lɛ tsui tswaa ehãa lɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ afɔ gbekɛ lɛ ekɛ eŋa lɛ baafee ekome kɛkwɛ lɛ.”

     “Be ni miŋa hiɛ hɔ lɛ, misumɔɔɔ ni enuɔ he akɛ mishi ekome ni etɔ lɛ, no hewɔ lɛ, mifeɔ nɔ ni manyɛ kɛyeɔ mibuaa lɛ. Wɔfee ekome kɛsaa gbekɛ lɛ tsu lɛ mli. Wɔná miishɛɛ waa yɛ be ni wɔkɛfee ekome kɛsaa wɔhe kɛkpa gbekɛ lɛ gbɛ lɛ mli.”​—James.

     Biblia mli shishitoo mla: ‘Nyɛtaoa nibii ni hi hã mɛi krokomɛi, shi jeee nibii ni hi hã nyɛ pɛ lɛ.’​—Filipibii 2:4.

  •   Kɛ́ afɔ obi lɛ. Kɛ́ omɔmɔɔ abifao lɛ mli ni okɛ lɛ shwɛɔ lɛ, ehãa naanyobɔɔ krɛdɛɛ ko hiɔ okɛ lɛ teŋ. Agbɛnɛ hu, okɛ mami lɛ afee ekome kɛtsu gbekɛ lɛ he nitsumɔi srɔtoi lɛ. Nɔ ni ofeɔ akɛ papa kɛyeɔ obuaa yɛ gbekɛ he nitsumɔi kɛ ekwɛmɔ mli lɛ saa bɔ ni obi lɛ daa ehãa lɛ he. Nibii ni ofeɔ koni naanyobɔɔ ahi okɛ obi lɛ teŋ lɛ tsɔɔ akɛ, esane kã otsui nɔ waa.

     “Hã obi lɛ anu he akɛ otamɔ lɛ. Okɛ lɛ ashwɛ. Nyɛfea nibii ni baahã nyɛná miishɛɛ. Okɛ nibii afee ŋmɔlɔ. Kaimɔ akɛ, gbekɛ lɛ kaseɔ nɔ ni suɔmɔ ji kɛjɛɔ bo, ni ji fɔlɔ lɛ ŋɔɔ.”​—Richard.

     Biblia mli shishitoo mla: “Bii lɛ, gboshinii ni jɛ Yehowa ŋɔɔ ni; ni musuŋbii lɛ, jweremɔnɔ ni.”​—Lala 127:3.

  •   Be ni obi lɛ daa. Niiamlitaomɔ etsɔɔ akɛ, gbekɛbii ni bɛŋkɛɔ amɛpapa lɛ bɔɔ mɔdɛŋ yɛ skul, amɛnáaa henumɔŋ naagbai tsɔ, ni ewa akɛ amɛkɛ tsofai baatsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ loo amɛkɛ amɛhe baawo jeŋba sha mli. Hemɔ be kɛfee nibii ni baahã naanyobɔɔ kpakpa ahi okɛ obi lɛ teŋ.

     “Mibinuu lɛ kɛɛ mi akɛ kɛ́ eshi shĩa lɛ, nɔ ni ehiɛ baatse waa titri ji bɔ ni kɛ́ wɔta lɔle mli wɔmiiya he ko, loo wɔmiiye wɔgbɛkɛ niyenii lɛ, wɔgbaa sane lɛ. Saji ni he hiaa waa ni wɔgba lɛ, ekomɛi ba ni mikpaaa gbɛ kwraa. Wɔnyɛ wɔgba saji nɛɛ akɛni wɔhe be wɔkɛ wɔhe shãra be babaoo lɛ hewɔ.”​—Dennis.

     Biblia mli shishitoo mla: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ jogbaŋŋ koni nyɛkanyiɛ akɛ mɛi ni hiɛ kãaa shi, shi moŋ akɛ hiɛshikalɔi, nyɛkɛ nyɛbe atsu nii jogbaŋŋ.”​—Efesobii 5:15, 16.

 Mɛɛ gbɛ nɔ sɔ̃ ni tsɛ tsuɔ he nii lɛ he hiaa waa?

 Nɔ ni ale titri ji, tsɛmɛi ji mɛi ni hãa weku lɛ amɛheloonaa hiamɔ nii, ni amɛbuɔ weku lɛ he koni mɔ ko akagba amɛnaa, ni nyɛmɛi ahiɛ yɛ amɛhe nɔ waa yɛ weku lɛ henumɔŋ hiamɔ nibii agbɛfaŋ. (5 Mose 1:31; Yesaia 49:15) Yɛ wekui komɛi amli lɛ, tsɛmɛi lɛ tsuɔ nyɛmɛi lɛ anitsumɔi lɛ ekomɛi, ni nyɛmɛi lɛ hu tsuɔ tsɛmɛi lɛ anitsumɔi lɛ ekomɛi. Fɛɛ sɛɛ lɛ niiamlitaolɔi kɛɛ, papa lɛ kɛ mami lɛ fɛɛ tsuɔ nitsumɔi komɛi ni he hiaa waa yɛ weku lɛ mli. a

 Judith Wallerstein ni ekase weku he nii lɛ gba lɛ diɛŋtsɛ eniiashikpamɔ kɛma sane nɛɛ nɔ mi. Eŋma akɛ: “Be ni lɔle tswa mibiyoo ni eye afii nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ, ekɛɛ eesumɔ ni epapa afata ehe yɛ ambulance lɛ mli, ejaakɛ eheɔ eyeɔ akɛ epapa baanyɛ abu ehe yɛ nakai shihilɛ lɛ mli. Be ni ashɛ helatsamɔ he lɛ, ekɛɛ mi akɛ mita emasɛi gbi muu lɛ fɛɛ koni mishɛje emii.” b

 “Tsɛ nyɛɔ ehãa weku lɛ nuɔ he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe ni enyɛɔ ebuɔ weku lɛ he, fe bɔ ni mami lɛ kome pɛ baanyɛ afee. Yɛ nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, mami lɛ hãa gbekɛbii lɛ nuɔ he akɛ asumɔɔ amɛ ni anuɔ amɛ shishi. Mɛi enyɔ lɛ fɛɛ feɔ ekome kɛtsuɔ gbekɛbii lɛ ahiamɔ nii ahe nii.”​—Daniel.

 Biblia mli shishitoo mla: “Mibi, bo opapa tsɔsemɔ lɛ toi, ni kaaku ohiɛ ofɔ̃ omami gbɛtsɔɔmɔ lɛ nɔ.”​—Abɛi 1:8.

 Tsɛmɛi kɛ amɛbiyei

 Akɛ tsɛ lɛ, bɔ ni okɛ obiyoo lɛ yeɔ ohãa lɛ hãa enaa bɔ ni esa akɛ hii krokomɛi kɛ lɛ aye ahã. Ekaseɔ enɛ kɛtsɔ gbɛi enyɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ anɔ:

  •   Kɛ́ ekwɛ bɔ ni okɛ emami yeɔ ehãa. Kɛ́ ojieɔ suɔmɔ kɛ bulɛ kpo otsɔɔ oŋa lɛ, obiyoo lɛ naa sui ni he hiaa ni esa akɛ etaoɔ yɛ mɔ ni wɔsɛɛ lɛ, ebaasumɔ ni ehala akɛ ehefatalɔ lɛ he.​—1 Petro 3:7.

  •   Kɛ́ ekwɛ bɔ ni okɛ lɛ yeɔ ohãa. Kɛ́ ojieɔ bulɛ kpo otsɔɔ obiyoo lɛ, otsɔɔ lɛ akɛ esa akɛ ebu lɛ diɛŋtsɛ ehe. Ekpaa gbɛ akɛ, esa akɛ hii krokomɛi hu kɛ lɛ aye yɛ nakai gbɛ nɔ.

     Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ tsɛ ko fɔɔ ebiyoo hiɛ wiemɔ nyanyaanya lɛ, ebiyoo lɛ baanu he akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ, ni no baahã eyatao hii krokomɛi ni baasumɔ esane, ni bei pii lɛ, hii nɛɛ jeee mɛi ni hiɛ ehe jwɛŋmɔ kpakpa po.

     “Kɛ́ tsɛ ko jieɔ suɔmɔ kpo etsɔɔ ebiyoo, ni ebuɔ ehe lɛ, ebaawa akɛ ebiyoo lɛ baakpɛlɛ ni ekɛ nuu ko ni bɛ jeŋba loo ejieee sui kpakpai akpo lɛ ahi ashi akɛ ewu.”​—Wayne.

a Nyɛmɛi pii enyɛ amɛtsɔse amɛbii ni amɛwumɛi ayelikɛbuamɔ bɛ mli.

b Ajie kɛjɛ wolo ni ji The Unexpected Legacy of Divorce lɛ mli.