Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

YITSO 85

Miishɛɛ Babaoo Baa Ŋwɛi kɛ́ Eshafeelɔ ko Tsake Etsui

Miishɛɛ Babaoo Baa Ŋwɛi kɛ́ Eshafeelɔ ko Tsake Etsui

LUKA 15:1-10

  • GWANTƐŊ NI LAAJE KƐ KAPƐLƐ NI LAAJE LƐ AHE NƆKWƐMƆNII LƐ

  • BƆFOI NI YƆƆ ŊWƐI LƐ NÁA MIISHƐƐ BABAOO

Be ni Yesu tsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, ema bɔ ni heshibaa he hiaa lɛ nɔ mi yɛ bei srɔtoi amli. (Luka 14:8-11) Eebɔ mɔdɛŋ ní enine ashɛ hii kɛ yei ni miisumɔ ni amɛkɛ heshibaa asɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ anɔ. Kɛbashi bianɛ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi kã he amɛji mɛi ni ale akɛ amɛfeɔ esha waa.

Farisifoi lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ yɔse akɛ, eshafeelɔi ni tamɔ nɛkɛ​—ni ji mɛi ni amɛbuɔ amɛ akɛ amɛsaaa​—lɛ yaa Yesu ŋɔɔ ni amɛyaboɔ lɛ toi. Amɛwie akɛ: “Nuu nɛɛ hereɔ eshafeelɔi hiɛmɛɛ ni ekɛ amɛ yeɔ nii.” (Luka 15:2) Farisifoi lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ naa amɛhe akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi foji lɛ, ni amɛkɛ amɛ yeɔ tamɔ amɛnajiashi shia. Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ tsɛɔ mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ yɛ Hebri mli akɛ, ‛am ha·’aʹrets, ni eshishi ji, “shikpɔŋ lɛ nɔ bii,” ni no tsɔɔ akɛ amɛbuuu mɛi nɛɛ kwraa.

Yesu efeee nakai, shi moŋ ekɛ woo hã mɛi fɛɛ, ni ekɛ amɛ ye yɛ mlihilɛ kɛ musuŋtsɔlɛ mli. Enɛ hewɔ lɛ, mɛi ni baa shi lɛ ateŋ mɛi babaoo, ní ale amɛteŋ mɛi komɛi akɛ eshafeelɔi lɛ, miisumɔ waa ni amɛbo Yesu toi. Shi te Yesu fee enii ehã tɛŋŋ yɛ wiemɔ ni awieɔ ashiɔ lɛ akɛ eyeɔ ebuaa mɛi ni baa shi tamɔ nɛkɛ lɛ he?

Egba nɔkwɛmɔnɔ ko ni taa mɔ tsuiŋ, ní tamɔ nɔ ni etsɔ hiɛ egba be ni eyɔɔ Kapernaum lɛ, ni no hãa anaa hetoo lɛ faŋŋ. (Mateo 18:12-14) Yesu wie sane lɛ oookɛɛ Farisifoi lɛ ji jalɔi, ni amɛyɛ shweshweeshwe yɛ Nyɔŋmɔ we lɛ. Ni ewie mɛi ni baa shi lɛ hu ahe oookɛɛ amɛji mɛi ni edu gbɛ kɛ mɛi ni elaaje. Yesu wie akɛ:

“Nyɛteŋ namɔ ni kɛji eyɛ gwantɛŋi oha, ni amɛteŋ ekome laaje lɛ, eshiŋ nyɔŋmai nɛɛhu kɛ nɛɛhu lɛ yɛ sɛɛ yɛ ŋa lɛ nɔ ni eyatao nɔ ni elaaje lɛ kɛyashi ebaana lɛ? Ni kɛ́ ena lɛ lɛ, ewóɔ lɛ etswaa ekɔɔŋ ni enáa miishɛɛ. Ni kɛ́ eshɛ shĩa lɛ, etsɛɔ enanemɛi kɛ ekutsoŋbii kɛkpeɔ ni ekɛɔ amɛ akɛ, ‘Nyɛkɛ mi anáa miishɛɛ, ejaakɛ mina migwantɛŋ ni laaje lɛ.’”​—Luka 15:4-6.

Te Yesu gbala nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ mli ehã tɛŋŋ? Etsɔɔ mli akɛ: “Miikɛɛ nyɛ akɛ nakai nɔŋŋ miishɛɛ babaoo baaba ŋwɛi yɛ eshafeelɔ kome ni tsakeɔ etsui lɛ hewɔ, fe jalɔi nyɔŋmai nɛɛhu kɛ nɛɛhu ni tsuitsakemɔ ehiaaa amɛ lɛ.”​—Luka 15:7.

Ekolɛ tsuitsakemɔ tã ni Yesu tsĩ lɛ hã Farisifoi lɛ ahiɛ fee amɛ yaa. Amɛnaa amɛhe jalɔi, ni no hewɔ lɛ amɛnuɔ he akɛ tsuitsakemɔ ehiaaa amɛ. Afii komɛi ni tsɔ be nɛɛ hiɛ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi wie amɛshi Yesu akɛni ekɛ toohelɔi kɛ eshafeelɔi yeɔ nii lɛ hewɔ. Shi ekɛɛ amɛ akɛ: “Mibaaa jalɔi atsɛmɔ, shi moŋ eshafeelɔi.” (Marko 2:15-17) Farisifoi ni buɔ amɛhe jalɔi nɛɛ enaaa akɛ tsuitsakemɔ miihia amɛ, ni no hewɔ lɛ amɛhãaa miishɛɛ aba ŋwɛi. Shi kɛ́ eshafeelɔi tsake amɛtsui lɛɛlɛŋ lɛ, ekɛ miishɛɛ babaoo baa ŋwɛi.

Yesu gba nɔkwɛmɔnɔ kroko ni kɔɔ shĩa mli shihilɛ ko he, ni ekɛma bɔ ni kɛ́ eshafeelɔ ko ni elaaje kpale kɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ ehãa miishɛɛ babaoo baa ŋwɛi lɛ nɔ mi. Ewie akɛ: “Mɛɛ yoo ni yɔɔ drakma kapɛji nyɔŋma ni kɛji drakmai lɛ ateŋ ekome laaje lɛ, esuŋ kane ni ebɛɛ eshĩa lɛ mli ni etao fitsofitso kɛyashi ebaana? Ni kɛ́ ena lɛ, etsɛɔ enanemɛi kɛ ekutsoŋbii lɛ kɛkpeɔ ni ekɛɔ akɛ, ‘Nyɛkɛ mi anáa miishɛɛ, ejaakɛ mina drakma kapɛlɛ ni laaje lɛ.’”​—Luka 15:8, 9.

Bɔ ni Yesu gbala nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ mli lɛ tamɔ bɔ ni egbala gwantɛŋ ni elaaje lɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ nɔŋŋ. Ewie akɛ: “Miikɛɛ nyɛ akɛ, nakai nɔŋŋ miishɛɛ baa yɛ Nyɔŋmɔ bɔfoi lɛ ateŋ kɛ́ eshafeelɔ kome tsake etsui.”​—Luka 15:10.

Bo lɛ susumɔ he okwɛ, Nyɔŋmɔ bɔfoi lɛ yɛ he miishɛɛ waa akɛ eshafeelɔi ni elaaje lɛ baakpale kɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ! Enɛ sa kadimɔ waa, ejaakɛ eshafeelɔi ni tsakeɔ amɛtsui ní náa Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli gbɛ yɛ ŋwɛi lɛ baaná gbɛhe ni nɔ kwɔ fe ŋwɛibɔfoi lɛ anɔ lɛ! (1 Korintobii 6:2, 3) Kɛ̃lɛ, ŋwɛibɔfoi lɛ yeee enɛ he awuŋa. Belɛ, te esa akɛ wɔnu he wɔhã tɛŋŋ kɛ́ eshafeelɔ ko tsake etsui lɛɛlɛŋ, ni ekpale kɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ?