Máté 11:1–30
Lábjegyzetek
Jegyzetek
tanított. . . hirdette: A tanítás abban különbözik a hirdetéstől, hogy aki tanít, az nem csupán bejelent valamit, hanem oktat, magyaráz, valamint meggyőző érveket és bizonyítékokat hoz fel. (Lásd a Mt 3:1; 28:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)
tanítson és prédikáljon: Lásd a Mt 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
városaikban: Kétségkívül annak a területnek (Galileának) a zsidó városairól van szó.
a Krisztusnak: Itt a görögben határozott névelő áll a „Krisztus” cím előtt, ami nyilvánvalóan Jézusnak a Messiásként betöltött szerepét emeli ki.
Krisztus: Itt a „Krisztus” cím előtt, melynek jelentése ’felkent’, a görög nyelvben határozott névelő szerepel. Ez is egy módja volt annak, hogy Jézusra úgy utaltak, mint a megígért Messiás, aki egy különleges feladatra lett felkenve. (Lásd a Mt 1:1; 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)
Krisztus: Ez a cím a görög Khri·sztoszʹ szóból származik, és a „Messiás” (a héber má·síʹach) cím megfelelője. Mindkét szó azt jelenti, hogy ’felkent’. A bibliai időkben szertartásos keretek között kenték fel olajjal az uralkodókat.
az eljövendő: Vagyis a Messiás (Zs 118:26; Mt 3:11; 21:9; 23:39).
leprás: Olyan személy, aki súlyos bőrbetegségben szenved. A Biblia nem csak arra a betegségre utal lepraként, melyet ma ezen a néven ismernek. Ha valakinél leprát állapítottak meg, kivetették a társadalomból, amíg meg nem gyógyult (3Mó 13:2, lábj., 45, 46; lásd a Szójegyzékben a „Lepra” címszót).
leprások: Lásd a Mt 8:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Lepra” címszót.
Higgyétek el nekem: Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
Keresztelő: Vagy: „Alámerítő”; „Bemerítő”. (Lásd a Mt 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
Keresztelő: Vagy: „Alámerítő”; „Bemerítő”. Nyilván egyfajta családnévként használták, mivel Jánosnak a vízben való keresztelés volt az ismérve. A zsidó történetíró, Josephus Flavius is írt „Keresztelő” Jánosról.
Higgyétek el nekem: Ebben a görög kifejezésben szerepel az a·ménʹ szó, amely a héber ʼá·ménʹ átírása, és a jelentése ’úgy legyen’ vagy ’biztosan’. Jézus gyakran ezzel a kifejezéssel vezetett be egy ténymegállapítást, ígéretet vagy próféciát, így hangsúlyozva, hogy az általa mondottak teljesen hitelesek és megbízhatóak. Egyes tudósok szerint egyedül Jézus használta ily módon az „ámen” szót az evangéliumokban, máshol nincs erre példa a vallási irodalomban. János evangéliumából azt is láthatjuk, hogy Jézus időnként egymás után kétszer is mondta ezt a szót (a·ménʹ a·ménʹ), hogy hangsúlyozza, az üzenete mennyire megbízható. (Lásd a Jn 1:51-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)
a cél, amelynek elérésére törekednek az emberek, és akik erre törekednek: Az itt használt két görög szó, melyek rokonságban állnak egymással, az erőteljes igyekezet vagy fáradozás alapgondolatát hordozzák. Néhány bibliafordító úgy gondolja, hogy ezek negatív értelemben szerepelnek itt (valaki erőszakkal tesz valamit vagy elszenvedi az erőszakot), de a szövegkörnyezet, illetve a görög ige egyetlen másik előfordulása a Lk 16:16-ban arra enged következtetni, hogy a kifejezés pozitív értelmű, és azt jelenti, hogy valaki ’lelkesen törekszik’, ’buzgón igyekszik’. Ezek a szavak nyilván azoknak az embereknek a lelkes és dinamikus tetteire és törekvéseire utalnak, akik odafigyeltek arra, amiről Keresztelő János prédikált nekik, és így lehetővé vált számukra, hogy a királyság leendő tagjai legyenek.
a Próféták és a Törvény: Egyedül itt van felcserélve a megszokott sorrend: „a Törvény és a Próféták” (Lk 16:16; Mt 5:17; 7:12; 22:40). A jelentés alapvetően ugyanaz (lásd a Mt 5:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet), bár úgy tűnik, itt jobban ki van hangsúlyozva a Szentírás prófétai jellege. Még a Törvényről is az olvasható, hogy prófétált, ami kiemeli a prófétai sajátosságát.
a Törvényt. . . a Prófétákat: A „Törvény” Mózes első öt könyvére utal a Bibliában, a „Próféták” pedig a Héber iratok prófétai könyveire. Viszont ha ezeket a kifejezéseket együtt említik, akkor a teljes Héber iratokat érthetjük alatta (Mt 7:12; 22:40; Lk 16:16).
Illés: Héber név, melynek jelentése ’Istenem Jehova’.
vertétek magatokat bánatotokban: Egy személy újra meg újra a kezével ütötte a mellét, így fejezve ki a nagy bánatát vagy bűntudatát (Ézs 32:12; Ná 2:7; Lk 23:48).
se nem eszik, se nem iszik: Ez kétségkívül János önmegtagadó életvitelére utal, amely magában foglalta a böjtöt, illetve azt, hogy tartotta magát ahhoz a nazireusi tilalomhoz, hogy nem ihatott alkoholt (4Mó 6:2–4; Mt 9:14, 15; Lk 1:15; 7:33).
Emberfiának: Ez a kifejezés kb. 80-szor szerepel az evangéliumokban. Jézus magára utalt vele, nyilvánvalóan azt hangsúlyozva, hogy tényleg egy asszonytól született, hús-vér ember, illetve hogy Ádám tökéletes megfelelője, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megváltsa az embereket a bűntől és a haláltól (Ró 5:12, 14, 15). Ugyanez a kifejezés azonosítja Jézust a Messiásként, vagyis a Krisztusként (Dá 7:13, 14; lásd a Szójegyzéket).
adószedők: Sok zsidó szedett adót a római hatóságok részére. Az emberek gyűlölték őket, mivel nemcsak hogy együttműködtek azzal az idegen hatalommal, amelyre nehezteltek, hanem ráadásul még több adót is követeltek, mint a hivatalos ráta. Az adószedőket általában kerülték a zsidó társaik, és ugyanúgy tekintettek rájuk, mint a bűnösökre és a prostituáltakra (Mt 11:19; 21:32).
Emberfia: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
adószedők: Lásd a Mt 5:46-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
a bölcsességet igazságosnak bizonyítják a tettei: A bölcsesség itt meg van személyesítve, mintha lennének tettei. A párhuzamos beszámolóban, a Lk 7:35-ben azt olvassuk, hogy a bölcsességnek „gyermekei” vannak. A bölcsesség gyermekei vagy tettei, más szóval a Keresztelő János és Jézus által szolgáltatott bizonyítékok hamisnak bizonyítják az ellenük felhozott vádakat. Jézus voltaképpen ezt mondta: „Figyeljétek meg az igazságos tetteket és viselkedést, és látni fogjátok, hogy a vád hamis.”
Kapernaum: Lásd a Mt 4:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.
az égig: Itt metaforikus értelemben szerepel, és egy nagyon megtisztelő helyzetre utal.
sírba: Vagy: „hádeszbe”. Itt jelképes értelemben szerepel, és arra utal, hogy Kapernaumot meg fogják alázni.
Kapernaumba: Héber eredetű név, melynek jelentése: ’Náhum falva’ vagy ’vigasztalás falva’ (Ná 1:1, lábj.). Jelentős város volt Jézus földi szolgálata idején a Galileai-tenger északnyugati partján, és a Mt 9:1-ben Jézus városának nevezik.
elviselhetőbb lesz: Ez kétségkívül egy hiperbola, mellyel nem az volt Jézus célja, hogy szó szerint értsék, amit mondott. (Vesd össze más hiperbolákkal, melyeket Jézus használt például a Mt 5:18-ban és a Lk 16:17; 21:33-ban.) Amikor Jézus azt mondta, hogy „Szodomának elviselhetőbb lesz az a nap”, vagyis az ítéletnap (Mt 10:15; 11:22, 24; Lk 10:14), nem arra gondolt, hogy Szodoma lakosai még élni fognak akkor. (Vesd össze: Júd 7.) Egyszerűen csak azt akarta kihangsúlyozni, hogy mennyire hitetlen és bűnös a Korazinban, Betsaidában és Kapernaumban élők többsége (Lk 10:13–15). Figyelemre méltó, hogy az ókori Szodomával történtek annyira közismertek voltak, hogy gyakran Isten haragjával és ítéletével együtt említették őket (5Mó 29:23; Ézs 1:9; Si 4:6).
elviselhetőbb lesz: Lásd a Lk 10:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
a kisgyermekeknek: Vagy: „a gyermekekhez hasonlóknak”, vagyis az alázatos, tanítható személyeknek.
súlyos terheket cipeltek: Azok, akiket Jézus magához hívott, az aggodalom és a fárasztó munka miatt súlyos terheket cipeltek. Jehova imádata azért vált terhessé számukra, mert a mózesi törvény sok emberi hagyománnyal lett kiegészítve (Mt 23:4). Még a sabbat megtartása is teherré vált, pedig annak éppen az volt a célja, hogy felfrissüljenek (2Mó 23:12; Mr 2:23–28; Lk 6:1–11).
én felfrissítelek benneteket: A görög szó utalhat arra, hogy valaki pihen (Mt 26:45; Mr 6:31), illetve felhagy a fárasztó munkával, hogy vissza tudja nyerni az erejét (2Ko 7:13; Flm 7). A szövegkörnyezet rámutat, hogy Jézus igájának a felvétele (Mt 11:29) nem pihenést, hanem szolgálatot foglal magában. Mivel Jézus a cselekvő, itt arról van szó, hogy új erőt önt a megfáradtakba, így azok szívesen veszik fel az ő könnyű és kellemes igáját.
Vegyétek magatokra az igámat: Jézus jelképesen használta az „iga” szót, abban az értelemben, hogy valaki alárendeli magát egy személy hatalmának és irányításának. Ha a kettős igára gondolt, arra, amelyet Isten őrá helyezett, akkor úgy kell érteni a meghívását, hogy a tanítványok legyenek egy igában vele, és ő segíteni fog nekik. Ebben az esetben így lehetne visszaadni a kifejezést: „Velem együtt gyertek az igám alá.” Ha pedig arról az igáról beszélt, amelyet ő tesz másokra, akkor arra utalt, hogy a tanítványai rendeljék alá magukat a hatalmának és az irányításának. (Lásd a Szójegyzékben az „Iga” címszót.)
szelíd: Lásd a Mt 5:5-höz tartozó magyarázó jegyzetet.
alázatos: Szó szerint: „alázatos szívű”. Az „alázatos”-nak fordított görög szó azt jelenti, hogy valaki ’alázatos az elméjében’ és ’szerény’. Az hogy milyen valakinek a jelképes szíve, abból mérhető le, hogy hogyan viszonyul Istenhez és másokhoz.
fel fogtok frissülni: Vagy: „fel fog frissülni a lelketek”. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)
szelídek: Olyan tulajdonság, mely azokra jellemző, akik készségesen alávetik magukat Isten akaratának és irányításának, és nem próbálnak meg uralkodni másokon. A görög szó nem gyengeséget vagy gyávaságot jelent. A Septuaginta egy olyan szót használ a héber kifejezésre, melyet úgy is lehet fordítani, hogy „szerény” vagy „alázatos”. Ezzel a szóval utalnak Mózesre (4Mó 12:3); azokra, akik taníthatóak (Zs 25:9); akik örökölni fogják a földet (Zs 37:11); és a Messiásra (Za 9:9; Mt 21:5). Jézus is azt mondta magáról, hogy szelíd (Mt 11:29).
Multimédia
Amikor Jézus azokra az emberekre utalt, akik „a királyi házakban” (Lk 7:25) vagy „a királyok házaiban” (Mt 11:8) élnek, akkor erről a hallgatóinak minden bizonnyal azok a fényűző paloták juthattak az eszükbe, melyeket Nagy Heródes épített. A fényképen látható romok csupán egy része annak a téli palotaegyüttesnek, melyet Heródes Jerikóban épített. Ennek az épületnek volt egy 29 × 19 m-es, oszlopsoros fogadóterme; egy oszlopsoros udvara, mely körül több helyiség is volt; illetve egy fürdőháza, melyben hűtő- és fűtőrendszerek is voltak. A palotához egy lépcsőzetes kert is tartozott. Az épület egy felkelés során éghetett le, melyre néhány évtizeddel azelőtt került sor, hogy Keresztelő János elkezdte a szolgálatát. A palotát Heródes fia, Arkelausz építette újjá.
A bibliai időkben a fuvola készülhetett nádból, de akár csontból vagy elefántcsontból is. A fuvola volt az egyik legnépszerűbb hangszer. Örömteli alkalmakkor játszottak rajta, például lakomákon és esküvőkön (1Ki 1:40; Ézs 5:12; 30:29), és ezt a szokást a gyerekek utánozták a köztereken. Akkor is játszottak fuvolán, ha bánatosak voltak. A hivatásos siratókat gyakran fuvolások kísérték valamilyen szomorú dallammal. Az itt látható fuvolát Jeruzsálemben találták egy kőtörmelékréteg alatt, amely abból az időből származik, amikor a rómaiak lerombolták a templomot. Kb. 15 cm hosszú, és valószínűleg egy tehén vagy egy ökör lábának a csontjából készült.
Néhány piac, mint amilyen a képen is látható, egy út mentén helyezkedett el. A kereskedők a sok kipakolt áruval gyakran gátolták a forgalmat. A környék lakói háztartási cikkeket, cserépedényeket, drága üvegárukat és friss élelmiszereket vásárolhattak. Mivel akkoriban nem volt hűtőszekrény, az embereknek mindennap el kellett menniük a piacra vásárolni. A piactéren a vásárlók értesülhettek különféle hírekről a kereskedőktől vagy más látogatóktól, a gyerekek játszottak, és a munkások várakoztak, hogy felfogadják őket. Jézus betegeket gyógyított, Pál pedig prédikált a piactéren (Cs 17:17). Velük ellentétben a büszke írástudók és farizeusok szerették, ha észrevették és köszöntötték őket ezeken a helyeken.
Ez a két város Kapernaumnak, vagyis annak a városnak a közelében feküdt, ahol valószínűleg Jézus lakott, amikor több mint két évig Galileában végezte a kiterjedt szolgálatát. Ezeknek a városoknak a zsidó lakosai olyan hatalmas csodákat láttak Jézustól, melyek Tírusz és Szidón bálványimádó lakosait megbánásra indították volna. Például Betsaida környékén történt, hogy Jézus csoda útján több mint 5000 embert látott el ennivalóval, és később itt gyógyított meg egy vak férfit is (Mt 14:13–21; Mr 8:22; Lk 9:10–17).
A videóban látható panorámaképet az Ofír-kilátóból készítették, mely a Galileai-tenger északkeleti partjához közel helyezkedik el. Korazin (2.) csupán úgy 3 km-re volt az ókori Kapernaum (1.) feltételezett helyétől. Jézusnak a kiterjedt galileai szolgálata során – mely legalább két évig tartott – nyilvánvalóan Kapernaum volt a bázisa. Az apostolok, Péter és András, itt éltek, továbbá Máténak is ebben a városban vagy ennek közelében volt az adószedő helye (Mr 1:21, 29; 2:1, 13, 14; 3:16; Lk 4:31, 38). Péter és András, valamint Fülöp eredetileg a Kapernaum közelében fekvő városból, Betsaidából (3.) valók voltak (Jn 1:44). Jézus több csodát is végrehajtott ebben a három városban vagy ezek közelében. (Lásd az A7–D függ. 3/b térképét és az A7–E függ. 4. térképét.)
A fából készült iga egyik fajtája egy olyan rúd vagy keret volt, amelyet valaki a vállán hordott, és amelynek mindkét végéről teher lógott. Az iga egy másik fajtája egy olyan farúd vagy fakeret volt, amelyet két igavonó állat nyakába tettek, amikor valamilyen terhet húztak.