Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A szellemi gondolkodás életet és békét jelent

A szellemi gondolkodás életet és békét jelent

„Akik a szellemmel vannak összhangban, azok a szellem dolgaira [összpontosítanak elméjükkel]” (RÓMA 8:5)

ÉNEKEK: 57., 52.

1–2. Miért jelent különösen sokat a rómaiaknak írt levél 8. fejezete a felkent keresztényeknek?

TALÁN te is olvastad már a Róma 8:15–17-et az emlékünnep körüli időszakban. Ez a rész elmagyarázza, hogy honnan tudja egy keresztény, hogy felkent: a szent szellem tanúskodik erről az ő szellemével együtt. A fejezet első verse is azokra utal, „akik egységben vannak Krisztus Jézussal”. Akkor vajon a rómaiaknak írt levél 8. fejezete csak a felkentekre vonatkozik, vagy a földi reménységű keresztények is hasznot meríthetnek belőle?

2 Ez a fejezet elsősorban a felkenteknek szól. Ők megkapták a szellemet, és várják, hogy örökbe fogadják őket mint fiakat, hogy megszabaduljanak a testükből (Róma 8:23). Igen, a jövőben Isten fiai lesznek az égben. Ez azért lehetséges, mert megkeresztelkedtek, és Isten felhasználta a váltságot az érdekükben, megbocsátotta a bűneiket, és igazságossá nyilvánította őket mint szellemi fiakat (Róma 3:23–26; 4:25; 8:30).

3. Miért foglalkoztassa a földi reménységű keresztényeket is a rómaiaknak írt levél 8. fejezete?

3 A rómaiaknak írt levél 8. fejezete azonban a földi reménységű keresztényeknek is szól, hiszen Isten bizonyos értelemben őket is igazságosnak tekinti. Erre következtethetünk abból is, amit Pál a 4. fejezetben Ábrahámról írt. Ez a hithű férfi azelőtt élt, hogy Jehova törvényt adott az izraelitáknak, és jóval azelőtt, hogy Jézus meghalt a bűneinkért. Jehova mégis felfigyelt Ábrahám kiemelkedő hitére, és igazságosnak tekintette őt. (Olvassátok fel: Róma 4:20–22.) Ehhez hasonlóan Jehova ma is úgy gondol azokra a hűséges keresztényekre, akik a földi örök életben reménykednek, mint akik igazságosak. Ezért hát ők is hasznot meríthetnek a rómaiaknak írt levél 8. fejezetéből.

4. Milyen kérdésen gondolkodjunk el a Róma 8:21 alapján?

4 A Róma 8:21 arról biztosít minket, hogy az új világ el fog jönni. Itt ez áll: „a teremtés meg is fog szabadulni a romlottság rabszolgaságából az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára.” A kérdés már csak az, hogy mi is ott leszünk-e. A rómaiaknak írt levél 8. fejezetében egy olyan tanácsot olvashatunk, amely segít, hogy elnyerjük ezt a jutalmat.

„A TESTI GONDOLKODÁS”

5. Milyen komoly témát tárgyalt Pál a Róma 8:4–13-ban?

5 (Olvassátok fel: Róma 8:4–13.) rómaiaknak írt levél 8. fejezete összehasonlítja azokat az embereket, akik „a szellemmel összhangban” járnak, azokkal, akik „a testtel összhangban” járnak. Néhányan azt gondolhatják, hogy Pál a keresztényeket azokkal vetette össze, akik nincsenek az igazságban. De az apostol azoknak írt, „akik Rómában vannak mint Isten szerettei, s akiket elhívtak, hogy szentek legyenek” (Róma 1:7). Tehát Pál igazából a keresztényekről beszélt, akik közül néhányan „a testtel összhangban” jártak, míg mások „a szellemmel összhangban”. Mi volt a különbség köztük?

6–7. a) Egyebek közt milyen értelemben használja a Biblia a „test” szót? b) Mire utalt Pál a „test” szóval a Róma 8:4–13-ban?

6 Először is vizsgáljuk meg, hogy mire utalt Pál a „test” szóval. A Bibliában többféle értelemben fordul elő ez a szó. Időnként a szó szerinti, fizikai testünkre utal (Róma 2:28; 1Kor 15:39, 50). Más helyeken rokonságot fejez ki. Például Pál azt mondta Jézusról, hogy „Dávid magvából származott test szerint”, a zsidókról pedig azt, hogy „test szerinti” rokonai (Róma 1:3; 9:3).

7 De ha szeretnénk megtudni, hogy a Róma 8:4–13-ban milyen értelemben használta Pál a „test” kifejezést, jó, ha megnézzük, amit a 7. fejezetben írt. Azt, hogy valaki a testtel van összhangban, összekapcsolta azzal, hogy bűnös szenvedélyek munkálkodnak a tagjaiban (Róma 7:5). Ezzel rávilágított, hogy mit jelent, ha valaki a testtel van összhangban, vagyis a test dolgaira összpontosít. Aki így él, azt a tökéletlen vágyai és hajlamai vezetik, azokra összpontosít. A szexuális vagy más jellegű kívánságai, törekvései és szenvedélyei irányítják.

8. Miért volt szükségük még a felkent keresztényeknek is arra a figyelmeztetésre, hogy veszélyes „a testtel összhangban” járni?

8 De talán felmerül bennünk, hogy miért figyelmeztette Pál a felkent keresztényeket arra, hogy ne éljenek „a testtel összhangban”. És vajon a tanácsára ma is szükségük van a keresztényeknek, akiket Isten a barátaivá fogadott, és igazságosnak tekint? Sajnos bármelyik kereszténnyel előfordulhat, hogy a bűnös testtel összhangban kezd járni. Például Pál írt olyan római testvérekről, akik a saját hasuk, azaz a kívánságaik rabszolgái lettek. Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy a nemi vágyak, az ételek és más élvezetek váltak a legfontosabbá az életükben. Némelyiküknek sikerült „tévútra [vezetnie] az álnokság nélküliek szívét” is (Róma 16:17, 18; Fil 3:18, 19; Júd 4, 8, 12). Korintuszban pedig volt egy testvér, aki egy ideig az apja feleségével élt együtt (1Kor 5:1). Így hát érthető, hogy Jehova miért figyelmeztette Pál által a keresztényeket a „testi gondolkodás” veszélyére (Róma 8:5, 6).

9. Mire nem alkalmazható a Róma 8:6-ban található figyelmeztetés?

9 Ez a figyelmeztetés nekünk is hasznos, hiszen még akkor is testi gondolkodásúvá válhatunk, ha már évek óta szolgáljuk Istent. Persze nem arról van szó, hogy soha nem szabad ételeken, a munkán, kikapcsolódáson, vagy akár a házastársunk iránti vonzalmunkon gondolkodnunk. Ezek a keresztények életéhez is hozzátartoznak. Jézus is szeretett enni, és másokat is ellátott élelemmel. Tudta, hogy szükségünk van pihenésre. Pál pedig arról írt, hogy a szexuális kapcsolatnak megvan a helye a házasságban.

A beszélgetéseid testi vagy szellemi gondolkodásról árulkodnak? (Lásd a 10. és 11. bekezdést.)

10. Mire utal az „összpontosítanak elméjükkel” kifejezés a Róma 8:5, 6-ban?

10 Akkor mire utalt Pál, amikor azt írta, hogy némelyek „a test dolgaira összpontosítanak elméjükkel”? Az általa használt görög szó azt jelenti, hogy egy személy „az elméjét vagy a szívét ráirányítja valamire, és átgondolt terveket sző azzal kapcsolatban. A hangsúly az illető alapvető gondolkodásmódján, érzületén van.” Akik a testtel összhangban élnek, engedik, hogy az egész életüket a gyarló emberi természetük határozza meg. Egy tudós a következőket írta a Róma 8:5-ben használt görög kifejezésről: „A test dolgaira összpontosítanak: ezek érdeklik őket a leginkább, folyton ezekről beszélnek, ezekkel foglalkoznak, és ezekkel büszkélkednek.”

11. Milyen dolgok válhatnak túl fontossá az életünkben?

11 A Rómában élő keresztényeknek őszintén meg kellett vizsgálniuk, hogy nem testi dolgok körül forognak-e a gondolataik. Nekünk is hasznos elgondolkodni ezen: „Mi érdekel minket a leginkább? Miről szoktunk beszélni? Mivel foglalkozunk nap mint nap?” Néhányakat talán ilyen dolgok kötnek le: borkóstolás, lakásdekoráció, legújabb divat, befektetések, utazások tervezgetése és ehhez hasonlók. Ezek a tevékenységek önmagukban nem rosszak, hozzátartoznak a normális élethez. Egyszer Jézus is készített bort, Pál pedig azt tanácsolta Timóteusznak, hogy éljen „egy kevés borral” (1Tim 5:23; Ján 2:3–11). De vajon Jézus vagy Pál folyton a borról beszélt, azzal foglalkozott, és azzal büszkélkedett? Ez elképzelhetetlen. Mi a helyzet velünk? Mi van az életünk középpontjában?

12–13. Miért számít, hogy mire összpontosítunk az elménkkel?

12 Létfontosságú komolyan átgondolnunk az életünket, mivel Pál ezt írta: „a testi gondolkodás halált jelent” (Róma 8:6). Igen, szellemi halált most, és fizikai halált a jövőben. De persze Pál nem arra utalt, hogy ha valakiben kifejlődik a testi gondolkodás, akkor annak elkerülhetetlenül halál lesz a vége. Bárki megváltozhat. Gondoljunk például arra a korintuszi férfira, akit az erkölcstelen életmódja miatt ki kellett közösíteni. Ő is képes volt a változásra. Elhagyta a bűnös életét, és visszatért a jó útra (2Kor 2:6–8).

13 Ha ez a férfi, aki ilyen mélyre süllyedt, meg tudott változni, akkor a ma élő keresztények is képesek rá. Pál figyelmeztetése, hogy hová vezethet a testi gondolkodás, indítson mindannyiunkat arra, hogy változtassunk, amin szükséges.

„A SZELLEMI GONDOLKODÁS”

14–15. a) Pál tanácsa szerint mire összpontosítsunk az elménkkel? b) Mit nem jelent szellemi gondolkodásúnak lenni?

14 Miután az apostol beszélt a testi gondolkodás veszélyeiről, ezzel biztatta a hittársait: „a szellemi gondolkodás viszont életet és békét [jelent].” Micsoda jutalom! De vajon hogyan nyerhetjük el?

15 Egy szellemi gondolkodású keresztény nem arról ismerhető fel, hogy úgy viselkedik, mint aki nem a földön jár. Nem is arról, hogy csak és kizárólag a Bibliáról, Istenről vagy a reménységéről gondolkodik és beszél. Hiszen Pál és más első századi keresztények, akik jó kapcsolatban voltak Istennel, sok szempontból átlagos életet éltek. Ettek és ittak, sokan közülük megházasodtak, családot alapítottak és dolgoztak (Márk 6:3; 1Tessz 2:9).

16. Mi volt a legfontosabb Pál életében?

16 De ezek a keresztények nem engedték, hogy az ilyen mindennapi dolgok váljanak a legfontosabbá az életükben. Miután a beszámoló elmondja, hogy Pál sátorkészítőként dolgozott, kiderül, hogy mi állt az élete középpontjában: a prédikáló- és tanítványképző munka. (Olvassátok fel: Cselekedetek 18:2–4; 20:20, 21, 34, 35.) Igen, Pál élete a keresztényi tevékenységekről szólt, és a Rómában élő testvéreknek is ezt javasolta. Jó, ha mi is követjük a példáját (Róma 15:15, 16).

17. Mit eredményezhet az, ha szellemi gondolkodásúak vagyunk?

17 Mi az eredménye annak, ha Jehova szolgálatára összpontosítunk? A Róma 8:6 így válaszol: „a szellemi gondolkodás. . . életet és békét [jelent].” Ha engedjük, hogy a szent szellem hatással legyen az elménkre, és elsajátítjuk Isten gondolkodásmódját, akkor már most kielégítő, értelmes életünk lehet. A jövőben pedig örökké élhetünk a földön vagy az égben.

18. Miért mondhatjuk, hogy a szellemi gondolkodás békét jelent?

18 Most gondoljunk Pál szavainak arra a részére, hogy „a szellemi gondolkodás. . . békét” jelent. Minden ember vágyik a belső békére. Jehova szolgái meg is találják, míg a világban sokan csak próbálják elérni. A békénkhez az is hozzájárul, hogy igyekszünk békés kapcsolatot ápolni a családunk és a gyülekezetünk tagjaival. Tisztában vagyunk vele, hogy senki sem tökéletes, és ezért időnként vannak nézeteltéréseink. De ilyenkor megfogadjuk Jézus tanácsát: „békülj ki a testvéreddel” (Máté 5:24). Megkönnyíti a helyzetünket, ha észben tartjuk, hogy mindannyian „a békét adó Isten” szolgái vagyunk (Róma 15:33; 16:20).

19. Milyen különleges békét élvezhetünk?

19 Ha szellemi gondolkodásúak vagyunk, a Teremtőnkkel is békében lehetünk, és ez a kapcsolat felbecsülhetetlenül értékes számunkra. Amit Ézsaiás feljegyzett Jehováról, az már az ő napjaiban is igaz volt, és ma is az: „A jól megerősített jellemet megőrzöd tartós békében, mert beléd veti az ember a bizalmát” (Ézs 26:3; olvassátok fel: Róma 5:1).

20. Miért értékeled a rómaiaknak írt levél 8. fejezetében olvasható tanácsot?

20 Akár felkentek vagyunk, akár a paradicsomi örök életben reménykedünk, hálásak lehetünk a rómaiaknak írt levél 8. fejezetében található ihletett tanácsért. Milyen fontos, hogy ne engedjük, hogy a testi dolgok elsődlegessé váljanak az életünkben! Bölcsen tesszük, ha megfogadjuk az ösztönzést, és inkább szellemi gondolkodásúak vagyunk, mert ez „életet és békét” jelent. Így örökké tartó jutalom lesz a miénk, hiszen ahogy Pál fogalmazott, „a bűn zsoldja a halál, az ajándék pedig, amelyet az Isten ad, örök élet Krisztus Jézus, a mi Urunk által” (Róma 6:23).