Utalhat Noé fiának, Sémnek a leszármazottaira, a nyelvükre és a kultúrájukra. Sém leszármazottai voltak a szemiták (1Mó 10:21–31).

Kezdetben a szemitákhoz számos arab törzs tartozott, továbbá az arameusok (vagy szírek), az asszírok, az első káldeusok, az elamiták, a héberek és mások. Az ázsiai kontinens délnyugati részén laktak, a termékeny félhold, illetve az Arab-félsziget nagy részén.

A bibliai időkben a sémi nyelv magában foglalta az akkád (Asszíriában és Babilonban beszélt nyelv), az arab, az arámi és a héber nyelvet, valamint Izrael szomszédos nemzeteinek, például az ammonitáknak és a moábitáknak a nyelvét (1Mó 11:27; 19:30, 37, 38). Nincs még egy nyelvcsalád, melynek az írásos történelme ilyen régre nyúlna vissza.

Ha egy szóra, névre vagy idiómára azt mondják, hogy „sémi”, akkor ez azt jelenti, hogy a sémi nyelvből származik, vagy hogy a sémi nyelv jellegzetességeinek a nyomait viseli.