Wolo ɖenɖe tɔm wɛɛ yɔ

Wolo tɔm ñʋŋ ɖeɖe

ÑƲƲ HIU NƐ KƲÐƲM

Ɛcaɣnɩ ɛ-ɛza nɛ ɛɖaŋ

Ɛcaɣnɩ ɛ-ɛza nɛ ɛɖaŋ

1, 2. Tʋmɩyɛ kaɖɛ ñɩnɖɛ nɖɩ kaaɖaŋ Eliya? Nɛ hɔɔlɩŋ weyi taa Eliya kaawɛ ndɩ nɛ Ahaabɩ?

ELIYA ñɩnaɣ kpem se ɛwɛɛ e-ɖeke nɛ ɛpɩzɩ nɛ ɛtɩmnɩ ɛ-Caa weyi ɛwɛ ɛsɔdaa yɔ. Ɛlɛ, samaɣ ŋga kɔcɔ Eliya nɛ kata yɔ, pitileɖita yɔ kanaʋ ɛzɩma ɛlaba nɛ miŋ lɩɩnɩ ɛsɔdaa yɔ. Pɩtʋʋ fɛyɩ se ka-taa ɛyaa sakɩyɛ ñɩnaɣ se Eliya ɛwazɩ-wɛ. Pʋcɔ nɛ Eliya kpa Karmɛɛlɩ Pʋʋ yɔɔ nɛ ɛtɩmnɩ Yehowa lɛ, pɩɩwɛɛ se ɛla tʋmɩyɛ kaɖɛ ñɩnɖɛ naɖɩyɛ. Pɩpɔzʋʋ se ɛkatɩ Wiyaʋ Ahaabɩ nɛ ɛ nɛ ɩ pɔyɔɔdɩ.

2 Eliya kaawɛ ndɩ kpem nɛ Wiyaʋ Ahaabɩ. Ahaabɩ kaasu awiya toko ŋgʋ pasandɩ-kʋ nɛ ñɩɣlɩm wondu yɔ. Ɛɛkɛ ɛza naɣ naɣ tʋ nɛ tisuu yebiyu weyi ɛyaa ñɩkaɣ ɛ-yɔɔ kɛlɛʋ se ɛla kɩdɛkɛdɩm yɔ. Eliya ñaasu nayaa toko ŋgʋ patɩsandɩ-kʋ yɔ. Pɩtɩla yɔ, pɩɩkɛ toko ŋgʋ palabɩnɩ tɔnɛ yaa palʋnɩ aɖaaɖaa yaa pʋnʋ hʋndʋ yɔ. Eliya kaawɛ abalɩtʋ, ɛwɛɛ siɣsiɣ nɛ ɛwɛɛnɩ tisuu. Kɩyakʋ ŋgʋ kɩcaɣ tɛm, nɛ mbʋ pɩlabɩ puwiye yɔ pɩwɩlaa se tʋkaɣ sɔsɔɔ kaawɛ abalaa mba pa-naalɛ pɛ-hɛkʋ taa.

3, 4. (a) Ɛbɛ yɔɔ Ahaabɩ nɛ Baalɩ sɛyaa lalaa panɩ siziŋ nɛ pɔtɔɔ fɛyɛ kɩyakʋ nakʋyʋ wiye? (b) Tɔm ndʋ yɔɔ ɖɩkaɣ cosuu?

3 Ahaabɩ nɛ Baalɩ sɛyaa lalaa panɩ siziŋ nɛ pɔtɔɔ fɛyɛ puwiye. Palɩ ɛsɔ sɛtʋ ndʋ Ahaabɩ nɛ Abiɖe Yezaabɛɛlɩ pañɩnaɣ se Izrayɛɛlɩ cejewe hiu taa mba ɩsɛɛ yɔ, tɩ-wayɩ. Pawɩlaa se Baalɩ kɛ cɛtɩm ɛsɔ. Alɩwaatʋ ndʋ Baalɩ nayaa makaɣ kubusi nɛ payaɣ-ɩ, papaɣ nɛ pɔsɔkɩ pa-tɩ laɣɖa yɔ, ɛtɩpɩzɩ nɛ ɛsɔ miŋ paa ññɩɩ. Baalɩ tɩpɩzɩ nɛ ɛya ɛ-ɛyaa 450 ñʋʋ se pataakʋ-wɛ. Cɛtɩm ɛsɔ ɛnʋ, ɛtaapɩzɩ ɖɔɖɔ se ɛla pʋyʋ nɔɔyʋ; nɛ pɩkazɩ pazɩ lɛ, pakaɣ kuluu ɛ-kaabɩzɩtʋ ndʋ tɩ-yɔɔ. Baalɩ nayaa wɛʋ nɛ petendiɣ-i se ɛla nɛ tɛʋ nɩɩ yɔ, pɩɖɛɣ pɩnzɩ naadozo yɔ; ɛlɛ ɛtɩpɩzɩ nɛ ɛla nabʋyʋ. Ɛlɛ piileɖiɣ lɛ, Yehowa ñakaɣ labʋ nɛ tɛʋ nɩɩ nɛ pɩwɩlɩ se ɛnʋ lɛ Ɛsɔ toovenim tʋ.​—1 Aw. 16:30-17:1; 18:1-40.

4 Ɛlɛ ɛzɩmtaa Yehowa kaɣ labʋ nɛ tɛʋ nɩɩ? Wɛtʋ ndʋ Eliya kaɣ wɛnaʋ alɩwaatʋ ndʋ tɩ-taa? Nɛ ɛbɛ Eliya tisuu kpɛlɩkɩɣ-ɖʋ? Ðɩkaɣ cosuu tɔm ndʋ tɩ-yɔɔ kɛdaɣ kanɛ ka-taa.​—Kalɩ 1 Awiya 18:41-46.

Ɛtɩmaɣ kaahɛzaɣ

5. Eliya heyi Ahaabɩ se ɛla we? Mbʋ pɩlabɩ puwiye yɔ, pɩkpɛlɩkɩ Ahaabɩ nabʋyʋ?

5 Eliya ñɔtɩnɩ Ahaabɩ nɛ eheyi-i se: “Kpa, tɔɔ nɛ ŋñɔɔ, mbʋ yɔ . . . tɛʋ sɔsɔʋ tiliɣ na.” Ɛzɩ mbʋ pɩlabɩ puwiye yɔ, pɩkpɛlɩkɩ nabʋyʋ wiyaʋ kañatʋ tʋ ɛnʋ? Bibl tɩyɔɔdɩ ɖoli se ekpiɖaa yaa se eheyi nayʋ Eliya se ɛsɩnɩ-ɩ nɛ ɛñɔtɩnɩ Yehowa nɛ ɛlɛ ñekpeɣ-i. Ɛlɛ kɩyɔɔdɩ yem se “Ahaabɩ kpa se ɛtɔɔ nɛ ɛñɔɔ.” (1 Aw. 18:41, 42) Ɛbɛ Eliya ñalaba?

6, 7. Eliya tɩmaɣ lɛ, ɛbɛ ɛpɔzɩ Yehowa? Nɛ ɛbɛ yɔɔ?

6 “Ɛlɛ Eliya kpa Karmɛɛlɩ ñʋʋ taa nɛ eluŋ tataa nɛ ɛpa ɛza nɛ ɛ-nʋmbɔla hɛkʋ taa.” Alɩwaatʋ ndʋ Ahaabɩ wobi tɔɔnaɣ tɔɔʋ yɔ, Eliya ñowoba se ɛtɩmnɩ ɛ-Ɛsɔ. Maɣzɩ nɛ ŋna ɛzɩma Eliya luzi ɛ-tɩ yɔ. Eluŋ tataa nɛ eluzi ɛ-ñʋʋ nɛ halɩ ɛ-ɛzɩdaa caɣaɣ tukunuu ɛ-nʋmbɔla. Ɛbɛ eɖiɣni labʋ mbʋ? Pɩfɛyɩ se ɖikpeɣ kikpeɣu. Yakubu 5:18 tɔm se Eliya tɩmaɣ se tɛʋ ɛnɩɩ. Pɩtʋʋ fɛyɩ se Karmɛɛlɩ Pʋʋ ñʋʋ taa ɛlabɩ adɩma ana.

Adɩma wena Eliya laba yɔ, awɩlɩɣ ɛzɩma ɛɛsɔɔlaa siŋŋ se Ɛsɔ sɔɔlɩm ɛla yɔ

7 Yehowa kaayɔɔdaa se: “[Meyeki] nɛ tɛʋ nɩɩ tɛtʋ yɔɔ.” (1 Aw. 18:1) Ye mbʋ, Eliya tɩmaa se Yehowa sɔɔlɩm ɛla. Pɩlabɩ ɛzɩ pɩnzɩ kudoku mbʋ yɔ pʋwayɩ lɛ, Yesu ɖɔɖɔ heyi ɛ-wayɩ tɩŋɩyaa se patɩmɩ nɛ Ɛsɔ sɔɔlɩm la.​—Mat. 6:9, 10.

8. Ɛbɛ Eliya kɩɖaʋ kpɛlɩkɩɣ-ɖʋ adɩma labʋ nʋmɔʋ taa?

8 Eliya kɩɖaʋ kpɛlɩkɩɣ-ɖʋ lɔŋ sakɩyɛ adɩma labʋ nʋmɔʋ taa. Eliya kaasɔɔlaa siŋŋ se Ɛsɔ sɔɔlɩm ɛla. Ðɩɩtɩmɩɣ lɛ, pɩwɛɛ se ɖɩtɔzɩ se: “Ye ɖɩpɔzʋʋ [Ɛsɔ] mbʋ pɩkɛdɩnɩ-ɩ yɔ, ewelisiɣni-ɖʋ.” (1 Yoh. 5:14) Ye mbʋ, pʋcɔ nɛ Ɛsɔ welisi ɖa-adɩma lɛ, pɩwɛɛ se ɖɩtɩlɩ mbʋ ɛsɔɔlaa yɔ. Pʋyɔɔ pɩcɛyaa se ɖɩkpɛlɩkɩɣ Bibl paa ɖooye. Toovenim se Eliya kaasɔɔlaa se tɛʋ ɛnɩɩ, mbʋ pʋyɔɔ yɔ wɩlɩŋ kɔnɩ kʋñɔŋ sɔsɔʋ ɛ-ɛjaɖɛ taa mba yɔɔ. Pɩtʋʋ fɛyɩ se ɛñɩnaɣ se ɛsɛɛ Yehowa nɛ ɛwɩlɩ-ɩ ɛ-ɛsɩmɩyɛ maamaaci lakasɩ nzɩ ɛlabɩ puwiye yɔ, sɩ-yɔɔ. Mbʋ ɖɔɖɔ pɩwɛɛ se ɖa-adɩma ɩwɩlɩ se ɖɩwɛnɩ ɛsɩmɩyɛ nɛ ɖɩñɩnɩɣ se piɖeni lalaa.​—Kalɩ 2 Kɔrɛntɩ 1:11; Filiipu 4:6.

Ɛta Ɛsɔ liu nɛ ɛcaɣnɩ ɛ-ɛza

9. Ɛbɛ Eliya heyi ɛ-lɩmɖʋyʋ se ɛla? Nɛ wɛtʋ kɩbandʋ naalɛ ndʋ taa ɖɩkaɣ tazʋʋ?

9 Eliya kaanawa se Yehowa kaɣ labʋ nɛ wɩlɩŋ sɩŋ, ɛlɛ ɛtaatɩlɩ se ɛzɩmtaa. Ye mbʋ, ɛbɛ Eliya labɩ alɩwaatʋ ndʋ ɛcaɣaa nɛ ɛɖaŋ yɔ? Cɔnɩ tɔm ndʋ Bibl kɛdaa yɔ. Eheyi ɛ-lɩmɖʋyʋ se: “‘Kpa nɛ ŋcɔnɩ teŋgu yɔɔ kiŋ.’ Ɛlɛ kpawa nɛ ɛcɔna lɛ, ɛtɔ se: ‘Pʋyʋ nɔɔyʋ fɛyɩ.’ Nɛ ɛtasɩ-ɩ tɔm se: ‘Wolo ŋpɩsɩ tam lʋbɛ.’” (1 Aw. 18:43) Eliya kɩɖaʋ kpɛlɩkɩɣ-ɖʋ lɔŋ ɛzɩ naalɛ mbʋ yɔ. Kajalaɣ lɛ, nayʋ ɛnʋ ɛɛwɛnɩ lidaʋ; nɛ nabʋlɛ lɛ, ɛcaɣnɩ ɛ-ɛza nɛ ɛɖaŋ kpam.

Eliya wɛɛ nɛ ɛñɩnɩɣ yʋsaɣ ŋga kawɩlɩɣ-ɩ se Yehowa kaɣ labʋ ɛ-tɔm yɔɔ yɔ

10, 11. (a) Hɔɔlʋʋ ŋgʋ taa Eliya wɩlaa se ɛwɛnɩ lidaʋ Yehowa tamaɣ yɔɔ? (b) Ɛbɛ yɔɔ ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩwɛɛnɩ lidaʋ ŋgʋ ɖɔɖɔ?

10 Eliya kaawɛnɩ lidaʋ se tɛʋ kaɣ nɩʋ ɛzɩ Yehowa kaayɔɔdʋʋ yɔ. Pʋyɔɔ ɛwɛɛ nɛ ɛñɩnɩɣ yʋsaɣ ŋga kawɩlɩɣ-ɩ se Yehowa kaɣ labʋ ɛ-tɔm yɔɔ yɔ. Etiyi ɛ-lɩmɖʋyʋ se ewolo pʋʋ ñʋʋ taa ɖenɖe pɩkɩlɩ kʋyʋʋ yɔ nɛ ɛcɔnɩ teŋgu hɔɔlʋʋ taa nɛ ɛna se tɛʋ piyaa yaa kitipiyi. Lɩmɖʋyʋ pɩsaa nɛ ɛkɔɔ lɛ, eheyi-i se: “Pʋyʋ nɔɔyʋ fɛyɩ.” Teŋgu hɔɔlʋʋ taa kaacɛbɩ keleŋgele nɛ ɛsɔmɩnʋʋ nakʋyʋ taawɛɛ ɛsɔdaa. Pɩɖɩɣzɩɣ-ŋ yaa we? Tɔzɩ se pitileɖi yɔ, Eliya kaaheyi Wiyaʋ Ahaabɩ se: “Tɛʋ sɔsɔʋ tiliɣ na.” Ɛbɛ yɔɔ Eliya pɩzaɣ se ɛyɔɔdɩ tɔm ndʋ, ŋgʋ tɛʋ nakʋyʋ taapiyi?

11 Eliya kaasɩm tamaɣ ŋga Yehowa laba yɔ. Ɛɛkɛ Yehowa nayʋ nɛ e-lone taa caɣyʋ, ye mbʋ ɛtaapɩtɩɣ se tɔm ndʋ ɛ-Ɛsɔ yɔɔdaa yɔ, tɩkaɣ labʋ. Eliya kaawɛnɩ lidaʋ Yehowa yɔɔ siŋŋ. Pʋyɔɔ ɛyɔɔdaɣ ɛzɩ eɖiɣni nɩʋ tɛʋ sɔsɔʋ taŋ yɔ. Pɩtɔzʋʋ-ɖʋ tɔm ndʋ Bibl yɔɔdɩ Moyizi yɔɔ yɔ se: ‘Pɩɩwɛ ɛzɩ ɛnaɣaɣ Weyi paanaɣ-ɩ yɔ.’ Ña ɖɔɖɔ ŋmaɣzɩɣ se toovenim Ɛsɔ wɛɛ? Ɛsɩɣnɩ-ɖʋ hɔɔlɩŋ ndɩ ndɩ taa se ɖa ɖɔɖɔ ɖɩwɛɛnɩ tisuu ɛ-yɔɔ, nɛ mbʋ ɛɖʋwa se ɛlakɩ-ɖʋ yɔ, pɩ-yɔɔ.​—Ebr. 11:1, 27.

12. Ɛzɩma Eliya kaacaɣnɩ ɛ-ɛza nɛ ɛɖaŋ kpam? Nɛ ɛbɛ ɛlabɩ alɩwaatʋ ndʋ peheyi-i se ɛsɔmɩnʋʋ cikpeluu nakʋyʋ lɩwa yɔ?

12 Lɛɛlɛɛyɔ ɖɩyɔɔdɩ ɛzɩma Eliya kaacaɣnɩ ɛ-ɛza nɛ ɛɖaŋ kpam yɔ, pɩ-tɔm lɛ. Etiyi ɛ-lɩmɖʋyʋ se ɛpɩsɩ, pɩtɩkɛ tam kʋɖʋmam yaa nabʋlɛ, ɛlɛ tam lʋbɛ! Ðɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩmaɣzɩ ɛzɩma pɩɩnɩ lɩmɖʋyʋ ɛnʋ nɛ kpaʋ nɛ tibu yɔ, ɛlɛ Eliya ñañɩnaɣ kpem se ɛna yʋsaɣ nakɛyɛ, pʋyɔɔ pɩtɩnɩɩ-ɩ nɛ ɛ-lɩmɖʋyʋ tiyuu. Lɩmɖʋyʋ tɛzɩ wobu tam lʋbɛ ɖeɖe nɛ ɛkɔɔ lɛ, ɛyɔɔdɩ se: “Mɩnʋʋ cikpeluu ɛzɩ ɛyʋ nandaka yɔ lɩnɩ [teŋgu] taa nɛ kɩkpaɣ.” Ŋpɩzɩɣ ŋmaɣzɩ nɛ ŋna ɛzɩma lɩmɖʋyʋ ɛnʋ eposi ɛ-nɩŋgbɛɛŋa nɛ ɛkpaɣ ɛ-nandaka nɛ ɛkɛdɩɣnɩ ɛsɔmɩnʋʋ cikpeluu ŋgʋ kɩlɩnɩ Teŋgu Sɔsɔʋ hɔɔlʋʋ taa yɔ? Pɩtɔma yɔ, lɩmɖʋyʋ ɛnʋ ɛtaamaɣzɩ se ɛsɔmɩnʋʋ cikpeluu ŋgʋ, kɩpɩzɩɣ nɛ kɩwazɩ nabʋyʋ. Ɛlɛ Eliya ñanawa se ɛsɔmɩnʋʋ ŋgʋ, kɩkɛ pʋyʋ siŋŋ. Mbʋ labɩna nɛ etiyi ɛ-lɩmɖʋyʋ kpɛdɛyɛ se: “Kpa ŋheyi Ahaabɩ se: ‘Ñɔɔzɩ ñɛ-kɛɛkɛɛ nɛ ŋtii pʋʋ, nɛ tɛʋ ɛtaakpa-ŋ!’”​—1 Aw. 18:44.

13, 14. (a) Ɛzɩma ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩmaɣzɩnɩ Eliya weyi ɛɛcaɣnɩ ɛ-ɛza nɛ ɛɖaŋ kpam yɔ? (b) Ɛbɛ yɔɔ pɩwɛɛ se ɖɩla kpɛdɛyɛ?

13 Eliya ɖaɣnɩ-ɖʋ haʋ kɩɖaʋ kɩbaŋʋ nakʋyʋ. Ða ɖɔɖɔ ɖɩwɛ alɩwaatʋ ndʋ tɩ-taa Ɛsɔ tɔm se pɩkazɩ pazɩ lɛ, eyeki nɛ tamaɣ ŋga ɛlabɩ tɛtʋ yɔɔ yɔ, kɔkɔɔ pɩ-taa. Eliya kaaɖaŋ kpam se wɩlɩŋ ɩsɩɩ tɩnaɣ; sɔnɔ ɖɔɖɔ Ɛsɔ sɛyaa ɖaŋ kpam se ɛjaɖɛ kɩdɛkɛdɩyɛ ɖɩnɛ, ɖɩsɩɩ tɩnaɣ. (1 Yoh. 2:17) Pʋcɔ nɛ Yehowa Ɛsɔ tɔm ndʋ tɩkɔɔ pɩ-taa lɛ, pɩpɔzʋʋ-ɖʋ se ɖɩcaɣnɩ ɖɛ-ɛza nɛ ɖɩɖaŋ kpam ɛzɩ Eliya yɔ. Yesu, Ɛsɔ Pɩyalʋ maɣmaɣ, kaatasɩ lɔŋ ɛ-wayɩ tɩŋɩyaa se: “Mbʋ lɛ, ɩɖaŋ mɩ-tɩ yɔɔ, mbʋ pʋyɔɔ yɔ ɩtɩtɩlɩ kɩyakʋ ŋgʋ mɩ-Kɩbaɣlʋ kaɣ kɔm yɔ.” (Mat. 24:42) Yesu tɔm tʋnɛ, tɩwɩlɩɣ se ɛ-wayɩ tɩŋɩyaa ɩɩkaɣ tɩlʋʋ natʋyʋ kaaʋ pɩlɩɩnɩ kɛdɛzaɣ alɩwaatʋ yɔɔ yaa we? Aayɩ, mbʋ pʋyɔɔ yɔ ɛkpaɣ alɩwaatʋ sakɩyɛ nɛ ɛkɛdɩ ɛzɩma ɛjaɖɛ kaɣ wɛʋ kɛdɛzaɣ alɩwaatʋ taa yɔ. Ða-tɩŋa ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩna ɛzɩma “ɛjaɖɛ tɛm” yʋsaɣ ŋga patazɩ ka-taa kpayɩ kpayɩ yɔ, kɛwɛɛ nɛ kɔkɔŋ pɩ-taa yɔ.​—Kalɩ Maatiyee 24:3-7.

Ɛsɔmɩnʋʋ cikpeluu kʋɖʋmʋʋ ɖeke yeba nɛ Eliya tisi se Yehowa caɣ labʋ ɛ-tɔm yɔɔ. Yʋsaɣ ŋga kawɩlɩɣ se ɖɩwɛ kɛdɛzaɣ kɩyakɩŋ taa yɔ, pɩmʋnaa se keseɣti-ɖʋ nɛ ɖɩla kpɛdɛyɛ

14 Yʋsaɣ ŋga, kɔ-hɔɔlɩŋ tɩŋa kɛ aseɣɖe tɔm ndʋ papɩzɩɣ nɛ pataa liu yɔ. Aseɣɖe tɔm ndʋ, ti-ɖeke tɩpɩzɩɣ nɛ tiseɣti-ɖʋ nɛ ɖɩla kpɛdɛyɛ Yehowa sɛtʋ tʋma na? Ɛsɔmɩnʋʋ cikpeluu ŋgʋ kɩlɩnɩ teŋgu hɔɔlʋʋ taa yɔ, ki-ɖeke kiyeba nɛ Eliya tisi se Yehowa caɣ labʋ ɛ-tɔm yɔɔ. Nayʋ siɣsiɣ tʋ ɛnʋ, e-lidaʋ kɔma nɛ kɩpɩsɩ falaa yaa we?

Yehowa kɔŋnɩ laŋɩyɛ hɛzʋʋ nɛ wazasɩ

15, 16. Ɛbɛ nɛ ɛbɛ paɣzɩ labʋ? Nɛ pɩtɩla, Eliya kaata liu se ɛbɛ Ahaabɩ kaɣ labʋ?

15 Bibl kɛdɩɣ-ɖʋ se: “Pituzi pazɩ lɛ, puyu ɛsɔdaa, mɩndʋ nɛ helim pɔkɔɔ, pɩlabɩ tɛʋ sɔsɔʋ. Mbʋ Ahaabɩ kpa kɛɛkɛɛ yɔɔ nɛ ewolo Yizreyɛɛlɩ.” (1 Aw. 18:45) Tɔm ndʋ Yehowa kaayɔɔdaa yɔ, tɩpaɣzɩ labʋ. Alɩwaatʋ ndʋ Eliya lɩmɖʋyʋ wobi nɛ eheyiɣ Ahaabɩ tɔm ndʋ nayʋ tiyini-i yɔ lɛ, mɩnʋʋ cikpeluu ŋgʋ, kɩpɩsɩ mɩndʋ sakɩyɛ nɛ ɛsɔdaa caŋ puyu. Helim sɔsɔm nabʋyʋ paɣzɩ mabʋ. Nɛ tɛʋ sɔsɔʋ nakʋyʋ nɩɩ Izrayɛɛlɩ ɛjaɖɛ taa wɩlɩŋ sɔsɔŋ ɛnɩ ɩ-wayɩ. Tɛtʋ ndʋ tɩɩwɩlɩ kaŋ yɔ, tɩñɔʋ tɛʋ lɩm mbʋ mɩɩ mɩɩ. Tɛʋ sɔsɔʋ ŋgʋ, kiyeba nɛ Kisɔɔnɩ pɔɔ su nɛ kawadɩ nɛ kekpezi Baalɩ tɛ nayaa mba paakʋwa yɔ, pa-calɩm. Pɩɩkɛnɩ waɖɛ naɖɩyɛ Izrayɛɛlɩ piya ñʋʋ taa ɖoŋ tɩnaa se siyele Baalɩ sɛtʋ nɛ Yehowa pɩzɩ nɛ ekpeɣ-sɩ.

“Pɩlabɩ tɛʋ sɔsɔʋ”

16 Pɩtʋʋ fɛyɩ ɖɔɖɔ se Eliya kaata liu se Izrayɛɛlɩ piya yeki Baalɩ sɛtʋ. Pɩtɩla, ɛmaɣzaɣ ɛzɩma Ahaabɩ kaɣ labʋ pɩlɩɩnɩ mbʋ pɩlabɩ kɩyakʋ ŋgʋ ki-wiye yɔ, pɩ-yɔɔ. Ahaabɩ kaɣ pɩsʋʋ ɛ-laŋɩyɛ nɛ ekizi Baalɩ sɛtʋ azuluma ñɩndʋ ndʋ na? Mbʋ mbʋ pɩlabɩ puwiye yɔ, pɩɩwɛɛ se pɩsɩnɩ-ɩ nɛ ɛlɛɣzɩ wɛtʋ. Toovenim, ɖɩɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩtɩlɩ mbʋ pɩ-yɔɔ Ahaabɩ kaawɛɛ nɛ ɛmaɣzɩɣ yɔ. Bibl kɛdɩ yem se “ɛkpa kɛɛkɛɛ yɔɔ nɛ ewolo Yizreyɛɛlɩ.” Ɛɛkpɛlɩkɩ lɔŋ nɩɩyɩ mbʋ pɩlaba yɔ pɩ-taa? Ɛɛkpaɣ lɩmaɣzɩyɛ se ɛlɛɣzɩɣ ɛ-lakasɩ na? Mbʋ pɩlabɩ pʋwayɩ yɔ, pɩwɩlaa se ɛtɩlɛɣzɩ. Ɛlɛ pʋcɔ nɛ evemiye nɖɩ ɖɩtɛ lɛ, Ahaabɩ nɛ Eliya paawɛnɩ tʋma sakɩyɛ se patasɩɣ labʋ.

17, 18. (a) Eliya kʋyaa se ewoki Yizreyɛɛlɩ lɛ, ɛbɛ talɩ-ɩ nʋmɔʋ taa? (b) Ɛbɛ wɛ piti seya wena Eliya sewa kpaɣnɩ Karmɛɛlɩ nɛ ŋwolo Yizreyɛɛlɩ yɔ, a-taa? (Cɔnɩ ɖɔɖɔ pɩ-tɛɛ tɔm.)

17 Yehowa tɛ nayʋ kpaɣ nʋmɔʋ ŋgʋ Ahaabɩ ɖɔɖɔ kaakpaɣ yɔ. Nʋmɔʋ ŋgʋ, kɩkaɣ wɛʋ kaɖɛ mbʋ pʋyɔɔ yɔ kɩɩɖaɣlaa, cɩkpɛndʋʋ kaawɛɛ nɛ tɛʋ ɖɔɖɔ kaawɛɛ nɛ kɩnɩɣ sakɩyɛ. Ɛlɛ, maamaaci nakʋyʋ la pʋwayɩ.

18 “[Yehowa] nesi tii Eliya yɔɔ, nɛ ɛta ɛ-kataŋgayɩsɩ tambaɖɛ nɛ eseɣ Ahaabɩ ɛzɩdaa nɛ ewolo ɛtalɩ Yizreyɛɛlɩ.” (1 Aw. 18:46) Pɩnaɣ kaɣlaa se “Yehowa nesi” lakaɣ maamaaci tʋmɩyɛ naɖɩyɛ Eliya yɔɔ. Yizreyɛɛlɩ kaawɛ poliŋ ɛzɩ kilomɛtawaa 30 mbʋ yɔ, nɛ Eliya taatasɩ kɛʋ evebu. * Maɣzɩ nɛ ŋna ɛzɩma nayʋ ɛnʋ eɖiɣni kotuu e-toko kɩɖaɣlʋʋ se ɛhɔkɩ-kʋ ɛ-tɩnaɣ taa nɛ pɩtaapadɩ-ɩ yɔ. Ɛtɛma lɛ, ɛkpaɣ seya, ŋgʋ lɩm kaawɛ habɩyɛ nɖɩ ɖɩ-yɔɔ. Eseɣaɣ lɛɛ lɛɛ nɛ halɩ ɛkɔɔ nɛ ehiɣ wiyaʋ you lɔɔɖɩyɛ nʋmɔʋ taa, nɛ ɛɖɛɛ ɖɩ-yɔɔ.

19. (a) Ðoŋ sɔsɔŋ nɛ tɛyɩŋ weyi Ɛsɔ ha Eliya yɔ, ɩtɔzʋʋ-ɖʋ natʋ tɔm ndʋ yɔɔ? (b) Eliya seɣaɣ se ewolo Yizreyɛɛlɩ lɛ, pɩtʋʋ fɛyɩ se ndʋ ɛɛsɩma?

19 Wazaɣ sɔsɔɔ siŋŋ pɩɩkɛnɩ Eliya. Pɩtʋʋ fɛyɩ se pɩlabɩ-ɩ leleŋ siŋŋ se ɛnɩɩ ɖoŋ sɔsɔŋ, kpekpeka nɛ tɛyɩŋ e-tomnaɣ taa puwiye nɛ halɩ pɩtɩla yɔ, pɩcɛzɩ ɖoŋ weyi ɛɛwɛnɩ e-evebitu taa yɔ. Pɩtɔzʋʋ-ɖʋ natʋ tɔm ndʋ tɩhaɣ lidaʋ mba pɛwɛ siɣsiɣ yɔ se pakaɣ wɛnʋʋ tɔnʋʋ taa alaafɩya nɛ kpekpeka siŋŋ Paradisuu taa tɛtʋ yɔɔ. (Kalɩ Izaayii 35:6.) Alɩwaatʋ ndʋ Eliya seɣaɣ habɩyɛ nɖɩ ɖɩ-yɔɔ lɩm taa yɔ, pɩtʋʋ fɛyɩ se ɛɛnawa se ɛ-Caa Yehowa, Ɛsɔ toovenim tʋ, sɔɔlɩ ɛ-tɔm.

20. Ɛbɛ ɖɩpɩzɩɣ ɖɩla nɛ ɖihiɣ Yehowa wazasɩ?

20 Yehowa ñɩnɩɣ kpem se ɛwazɩ-ɖʋ. Ɛ-wazasɩ wɛ ɖeu kpem, pʋyɔɔ lɛ ɖɩñaɣ pana siŋŋ nɛ ɖɩpɩzɩ nɛ ɖihiɣ wazasɩ nzɩ. Ɛzɩ Eliya yɔ, pɩwɛɛ se ɖɩcaɣnɩ ɖɛ-ɛza nɛ ɖɩmaɣzɩɣ aseɣɖe tɔm ndʋ tɩwɩlɩɣ se Yehowa wɩzɩ labʋ ɛ-tɔm yɔɔ kɛdɛzaɣ alɩwaatʋ kaɖɛ ñɩndʋ tʋnɛ tɩ-taa yɔ, tɩ-yɔɔ camɩyɛ. Ɛzɩ Eliya yɔ, ɖa ɖɔɖɔ ɖɩpɩzɩɣ nɛ ɖɩwɛɛnɩ tisuu se tɔm ndʋ “tʋtʋyɛ Ɛsɔ” Yehowa yɔɔdaa yɔ, tɩ-tɩŋa tɩkaɣ labʋ.—Keɣa 30:6.

^ tay. 18 Tɔm tʋnɛ tɩ-wayɩ pazɩ lɛ, Yehowa heyi Eliya se ɛfalɩsɩ Eliizee. Eliizee ɛnʋ ɛ-tɔm pɔyɔɔdɩ pʋwayɩ se “ɛpɩyaɣ lɩm Eliya nesi yɔɔ.” (2 Aw. 3:11) Eliizee kaakɛ Eliya lɩmɖʋyʋ, pʋ-tɔbʋʋ lɛ se ɛsɩɣaɣnɩ-ɩ tʋma ndɩ ndɩ labʋ, mbʋ pʋyɔɔ yɔ Eliya kaakpadɩyaa.