Tɛla kɔ ndwokɔ mɔɔ ɩwɔ zʋ

Mɩnla Yɛ Lɛ Ɛkɛla a?

Mɩnla Yɛ Lɛ Ɛkɛla a?

Mɔɔ Bayɩbʋlʋ yɩ kã

 Ɛkɛla mɔɔ bɛva beli egyima wɔ Bayɩbʋlʋ yɩ nu nɩ dɩ Hibulu odwokɔpɔkɔ neʹphesh nɩɩ Giliki Odwokɔpɔkɔ psy·kheʹ yɩ tʋhilelɛ. Hibulu odwokɔpɔkɔ yɩ kile “abɔdɩ mɔɔ ide ahʋmɩ,” na Giliki odwokɔpɔkɔ yɩ sʋ̃ kile “abɔdɩ mɔɔ ɩda azɩ.” a Meti ɛkɛla yɩ gyĩ kɛnɩ ma enii munli yi yɩzayɩ na kɛ debe mɔɔ ɩwɔ yɛ nu mɔɔ mɛyɩ iáwu kyɩ mmɩlɩ mɔ eniiwudo nɩ wu a. Kila mɔɔ Bayɩbʋlʋ yɩ kã mɔɔ ɩma yɛnwʋ kɛɛ ɛkɛla yɩ yɛ lɛ enii munli yi yɩzayɩ:

Bɛáfa ɛkɛla bɛma Adamɩ mfomi “ɩɣa ɩyɛlɩ ɛkɛla mɔɔ ɩda azɩ”

  •   Mmɩlɩ mɔ Gyehova Nyamɩnlɩ wɔlɩ enii mɔɔ ili bɔmʋnlɩ, Adamɩ nɩ, Bayɩbʋlʋ yɩ kã kɛɛ “enii ɣa yɛlɩ ɛkɛla mɔɔ ɩda nnwʋanlɩ nu.” (Gyɛnɛsɩsɩ 2:7, King James Version) Bɛáfa ɛkɛla bɛma Adamɩ mfomi, ɩɣa ɩyɛlɩ ɛkɛla anzɛnyɩɩ enii mɔɔ ɩda azɩ.

  •   Bayɩbʋlʋ yɩ kã kɛɛ ɛkɛla kɔhʋla kɛyɛ egyima, yɩ ɛɣɛɛlɛ kʋla dɔ alɩyɛ, idi alɩyɛ, ididili mmɛla zʋ na ɩkʋla ɩsɔ funli nu. (Lɛvitikɔsʋ 5:2; 7:20; 23:30; Ditilonɔmi 12:20; Wulomimaa 13:1) Egyimalilɛ eyimmɔ munwala ɩ́dɩ debe mɔɔ ɩwɔ ye nu yɛ ɩyɛ a, mfomi eniiwudo yi munli yi munwala yɛ ɩyɛ a.

Asʋ̃ ɛkɛla yɩ iáwu kyɩ̃ a?

 Anhã, ɛkɛla yɩ kʋla wu. Bayɩbʋlʋ nu ndwokɔ sʋ̃maa ma yɛnwʋ kɛɛ ɛkɛla kʋla wu. Nwʋmɔ ndianwʋ be yɛ dɩ:

  •   “Ɛkɛla mɔɔ ɩkɛyɛ tanɩ nɩ, yɩzayɩ la yɛ ikowu a.”​—Izikɩyɛlɩ 18:​4, 20, King James Version.

  •   Wɔ ɔwɔkɩ Yizilaya nɩ, nɩ sɛ abiye yɛ tanɩ kezile be a, azʋ̃nlɩhwɩnlɛ mɔɔ bɛfa bɛma yɩ yɛ lɛ kɛɛ “bɛkɛyɩ ɛkɛla nɩ wɔ kɛ.” (Ɛkɩsadɔsʋ 12:15, 19; Lɛvitikɔsʋ 7:20, 21, 27; 19:8, King James Version) Eyi kile kɛɛ “bokohũ yi.”​—Ɛkɩsadɔsʋ 31:14, King James Version.

  •   Bayɩbʋlʋ nkyɩkyɛmi azʋlɔtʋ be wɔ kɛɛ mɔɔ sɛ ɩkãã enii mɔɔ iwu nwʋ odwokɔ a, ɩkã kɛɛ “ɛkɛla mɔɔ iwu.” (Lɛvitikɔsʋ 21:11, azɩkɛnɩ odwokɔ; Nɔmɛsɩ 6:6, azɩkɛnɩ odwokɔ) Ɩwɔ numɔ kɛɛ Bayɩbʋlʋ yɩ tʋhilelɛ azʋlɔtʋ be valɩ “funli” anzɛnyɩɩ “enii mɔɔ iwu” lili egyima dɩyɛ, naasʋ̃ wɔ Hibulu ɛhɛlɛlɛ yɩ yɩzayɩ nu nɩ, bɛvalɩ odwokɔpɔkɔ neʹphesh, anzɛnyɩɩ “ɛkɛla” belili egyima.

“Ɛkɛla” kʋla kile “nnwʋanlɩ”

 Bayɩbʋlʋ yɩ sia fa “ɛkɛla” kyina kɛnɩ ma “nnwʋanlɩ.” Kɛ ndianwʋ nɩ, Dwoobu 33:22 valɩ Hibulu odwokɔpɔkɔ “ɛkɛla” (neʹphesh) lili egyima va ziyeli “nnwʋanlɩ” yɩ agyia nu. Ɔzɔ la sʋ̃ yɛ Bayɩbʋlʋ yɩ kã kɛɛ abiye yɩ ɛkɛla anzɛnyɩɩ yɩ nnwʋanlɩ kɔhʋla kevi yɩ sa.​—Ɛkɩsadɔsʋ 4:19; Ndɛnɩwuwalɛmaa 9:17; Fɩlɩpɩmaa 2:30.

 Kezimɔ bɛfa odwokɔpɔkɔ “ɛkɛla” bedi egyima nɩ bʋwa yɛ ma yɛtɩ Bayɩbʋlʋ nkyɩkyɛmi azʋlɔtʋ mɔɔ ɩkã kɛɛ, yɩ ɛkɛla “ɩzʋ̃ yi nu ɩkɔɔ” nɩ yɩ tʋ. (Gyɛnɛsɩsɩ 35:18; King James Version) Odwokɔ eyi kile kɛɛ enii nɩ yɩ nnwʋanlɩ ɩbaa awielɩyɛ. Bayɩbʋlʋ yɩ tʋhilelɛ azʋlɔtʋ be kile odwokɔ mɔɔ ɩwɔ Gyɛnɛsɩsɩ 35:18 yɩ tʋ kɛɛ, “iguli yɩ ahʋmɩ mɔɔ ili awielɩyɛ.”​—Good News Translation; New Jerusalem Bible.

Dɩka mɔɔ ɛkɛla mɔɔ iáwu kyɩ̃ yɩ ehilehile zʋ̃ ɣalɩ

 Nsɔlɩ nsɔlɩ mɔɔ bede bedi kɛɛ ɛkɛla iáwu kyɩ̃ nɩ, be ehilehilelɛ yɩ nɩ ígyĩ Bayɩbʋlʋ yɩ zʋ mfomi benyianlɩ yɩ wɔ ɔwɔkɩ Giliki nnimidimaa be bɛ kɛ. Encyclopædia Britannica kã kɛɛ: “Sɛ Bayɩbʋlʋ yɩ kã ɛkɛla nwʋ odwokɔ a, mbɔmɩ sʋ̃maa nɩ ɩfalɩ ahʋmɩ nwʋ; iáhile kɛɛ ɛkɛla be mɔɔ anyɩnlɩ ɩánwʋ yɩ wɔ kɛ yɛɛ eniiwudo sʋ̃ wɔ kɛ a. Meti Ahilisinyiamaa be ehilehilelɛ mɔɔ bese ɛkɛla nɩɩ eniiwudo ɩ́dɩ dɩyɛ ɔkʋ̃ nɩ zʋ̃ ɔwɔkɩ Giliki be ehilehilelɛ nu.”

 Nyamɩnlɩ yɩ anyɩ iáleli nwʋmɔ kɛɛ yɛkɛva enii yɩ ehilehile mɔɔ ebiye yɛ lɛ ɛkɛla mɔɔ iáwu kyɩ̃ nɩ yɛkɔvʋlavʋla yɩ ehilehilelɛ. Mfomi Bayɩbʋlʋ yɩ bɔ kɔkɔ kɛɛ: “Meti mʋnlʋmmɔ behilá bʋwɔ baaba na abiye ɩávalɩ nnahɩlɩbɛ nɩɩ awohwi nɣɛlɛbɛ mɔɔ boluwa oyuwadɩ amamu zʋ bɛhyɩhyɛ nɩ bɛálahɩlɩ mʋnlʋmmɔ.”​—Kolosiyiamaa 2:8.

a Kila buuku mɔɔ bɔfʋlɔ yɩ The New Brown, Driver, and Briggs Hebrew and English Lexicon of the Old Testament, owukolɛ 659, nɩɩ Lexicon in Veteris Testamenti Libros, owukolɛ 627. Ɩsʋnɩ kezimɔ Bayɩbʋlʋ tʋhilelɛ bela kile odwokɔpɔkɔ neʹphesh nɩɩ psy·kheʹ yɩ tʋ, na mbɔmɩ sʋ̃maa nɩ, mɔɔ bɛkãã nwʋmɔ odwokɔ nɩ, yɛ ikile kezimɔ behilé yɩ tʋ a. Na bɛfa ndwokɔ abɔkɔ be dɩkɛɛ “ɛkɛla,” “nnwʋanlɩ,” “enii,” “abɔdɩ,” anzɛnyɩɩ “eniiwudo” bedi egyima.