Figyeljük a világot

▪ A Szentírás új világ fordítása teljes terjedelmében eddig 43 nyelven és 3 Braille-írásos kiadásban jelent meg. A Keresztény Görög Iratok új világ fordításához további 18 nyelven és 1 Braille-írásos kiadásban lehet hozzájutni. A 2007. júliusi adatok szerint eddig 143 458 577 példányt nyomtattak belőlük.

▪ A máig fennmaradt legrégebbi bibliai szöveg, amiről tudunk, az úgynevezett papi áldás, mely a 4Mózes 6:24–26-ban olvasható. A szöveget két, tekercs alakú ezüstamulettre vésve találták meg, melyeket az i. e. VII. század végén, VI. század elején készíthettek (BIBLICAL ARCHAEOLOGY REVIEW, USA).

▪ A 2006. december 31-i adatok szerint 2426 azoknak a nyelveknek és dialektusoknak a száma, amelyeken legalább egy könyvét kiadták a Bibliának. Ez 23-mal több az előző évhez képest (BIBLIATÁRSULATOK VILÁGSZÖVETSÉGE, NAGY-BRITANNIA).

▪ Az amerikaiak körülbelül 28 százaléka úgy gondolja, hogy a Biblia „csakugyan Isten szava, amit szó szerint kell értelmezni”, 49 százaléka azt mondja, hogy „Isten ihletett szava, de nem kell mindent szó szerint venni”, 19 százaléka pedig „kitalált történetek gyűjteményének” tartja (GALLUP-HÍRÜGYNÖKSÉG, USA).

A legrégibb kínai Biblia?

„Egy kősztélén [balra] található a legkorábbi feljegyzés a Héber Biblia kínai fordításáról. A sztélé i. sz. 781-ből származik” – mondja Jiji Csen, a Pekingi Egyetem egyik tudósa. Nesztoriánus keresztények emelték, és Hszian (Xi’an) városában találták meg 1625-ben. „A sztélé kínai nevét hivatalosan így fordítják: »Emlékmű Tacsin ragyogó vallásának Kínában való terjesztésére« ( . . . Tacsin a Római Birodalom kínai elnevezése) – magyarázza Csen. – A sztélén található karakterek között olyan kínai kifejezéseket is találunk, mint »valódi kánon« és »a Biblia fordítása«.”

[Képek forrásának jelzése a 30. oldalon]

© Réunion des Musées Nationaux/Art Resource

Kincs a mocsárból

2006-ban, miközben munkások egy ír tőzegmocsárban ástak, felfedeztek egy zsoltároskönyvet, mely a feltételezések szerint az i. sz. VIII. századból származik. A latin kéziratot kincsnek tekintik, mivel csak néhány kézirat áll rendelkezésre abból a korból. A körülbelül 100, kitűnő minőségű pergamenlapból álló könyvet az eredeti kötésében találták meg. „Abból, hogy egy takarásul szolgáló gyékénydarab és egy bőr kézitáska maradványai is előkerültek, arra következtethetünk, hogy a zsoltároskönyvet szándékosan rejtették el, talán azért, hogy megóvják egy 1200 évvel ezelőtti viking támadástól” – mondja a londoni The Times. Bár a lapok összeragadtak, és félig-meddig elrohadtak, a szakértők meg vannak győződve arról, hogy szét tudják választani és meg tudják óvni őket.

Több teherautónyi történelem

A jelentések szerint, miközben a régészek több teherautónyi földet átvizsgáltak, mely a jeruzsálemi templom területéről lett összehordva, tárgyi leletek ezreire bukkantak, melyek közt voltak modern koriak, de olyanok is, amelyek még az izraeliták előtti időkből származnak. A leletek között találtak egy olyan nyílhegyet is, amilyet Nabukodonozor seregei használtak, annak a királynak a seregei, aki elpusztította az első zsidó templomot, mely ezen a helyen állt. De a legizgalmasabb felfedezés az i. e. VII. vagy VI. századból származó agyagpecsét, amelyen azt mondják, egy héber név olvasható: Gedaljahu Ben Immér Ha-Kóhén. Gabriel Barkai régész szerint elképzelhető, hogy a pecsét tulajdonosa „Pashúr Ben Immér testvére volt, akiről a Biblia azt írja [a Jeremiás 20:1-ben], hogy pap és templomi tisztviselő”.