Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Okok, amiért bízhatunk a Bibliában

4. Tudományos pontosság

4. Tudományos pontosság

A tudomány sokat fejlődött a modern korban. Ennek eredményeként új elméletek váltották fel a régieket. Amit egykor tényként fogadtak el, azt ma már talán mítosznak tartják. A tudományos kézikönyveket gyakran át kell dolgozni.

A BIBLIA nem tudományos kézikönyv. De amikor tudományos témákról van szó, a Szentírás nemcsak azért figyelemre méltó, amit mond, hanem azért is, amit nem mond.

Mentes a tudománnyal ellentétes nézetektől

Az ókorban sok tévhit széles körben elfogadott volt. A földdel kapcsolatos nézetek között volt olyan, amely szerint a föld lapos, egy másik szerint pedig valamilyen kézzelfogható dolog vagy anyag tartja. Jóval azelőtt, hogy tudományos felfedezéseket tettek a betegségek terjedésével és megelőzésével kapcsolatban, az orvosok olyan eljárásokat alkalmaztak, melyek a legjobb esetben is csak hatástalanok voltak, de néha még halált is okoztak. Ám a Biblia a több mint 1100 fejezetében sehol sem támogat egyetlen, tudománnyal ellentétes nézetet vagy ártalmas eljárást sem.

Tudományosan megalapozott állítások

A Biblia már 3500 évvel ezelőtt azt a megállapítást tette, hogy a föld a „semmire” van függesztve (Jób 26:7). Az i. e. VIII. században Ézsaiás egyértelműen utalt ’a föld kerekségére’ vagy gömb alakjára (Ézsaiás 40:22). Gömb alakú föld az űrben, mindenféle látható vagy fizikai támaszték nélkül. Vajon nem úgy hangzik ez a leírás, mint ami egyezik a modern tudománnyal?

Az i. e. 1500 táján megírt mózesi törvény, melyet a Biblia első öt könyvében találunk, tökéletes törvényeket tartalmazott a betegek elkülönítésével, illetve a holttestekkel és az ürülékkel való bánásmóddal kapcsolatban (3Mózes 13:1–5; 4Mózes 19:1–13; 5Mózes 23:13, 14).

A tudósok arra a következtetésre jutottak – részben annak köszönhetően, hogy nagy teljesítményű távcsövekkel pásztázták az eget –, hogy a világegyetemnek volt egy hirtelen „kezdete”. De nem minden tudósnak tetszik az, amit ez a magyarázat sugall. Egy professzor megjegyezte: „Egy világegyetem, melynek van kezdete, látszólag egy ősokot feltételez. Hiszen ki tudna elképzelni egy ilyen okozatot megfelelő ok nélkül?” A Biblia legelső verse azonban már jóval a távcsövek feltalálása előtt félreérthetetlenül kijelentette: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1).

A saját korát jóval megelőzve a Biblia helytállóan kijelentette, hogy a föld kerek, és a „semmire” van függesztve

Annak ellenére, hogy a Szentírás egy ősi könyv és sok témát érint, nem tartalmaz tudományos pontatlanságokat. Vajon nem érdemli meg ez a könyv legalább azt, hogy megvizsgáljuk? *

^ 9. bek. A Biblia tudományos pontosságát alátámasztó további példák végett lásd az Egy könyv minden embernek című füzet 18–21. oldalát; Jehova Tanúi kiadványa.