Fó-hatene mai ami kona-ba Ita-nia família nia fiar.

Haʼu-nia apá moris iha rai-Índia no haʼu-nia amá mak ema Índia neʼebé moris iha rai-Uganda. Indú nia kostume domina sira-nia moris. Haʼu mak oan segundu husi oan-mane naʼin-tolu. Ami hela iha sidade Nairobi, iha rai-Kénia. Ema Indú barak hela besik ami.

Saida mak book Ita atu estuda siénsia?

Husi kiʼik kedas, haʼu gosta animál, no baibain haʼu saʼe foho no harii tenda hamutuk ho haʼu-nia kolega sira atu bele haree animál fuik sira. Foufoun, haʼu hakarak atu sai doutór ba animál. Maibé depois haʼu ramata eskola tékniku iha Nairobi, haʼu bá rai-inglaterra atu estuda médiku iha Universidade Londres. Tuirmai, haʼu hola parte iha estudu kona-ba ema nia kakutak.

Ita-nia estudu fó impaktu ba Ita-nia fiar ka lae?

Sin. Hodi estuda liután siénsia, neʼe halo haʼu susar atu fiar ba Indú nia hanorin no lisan sira, porezemplu adorasaun ba animál no estátua.

Tanbasá mak uluk Ita fiar ba evolusaun?

Bainhira haʼu sei kiʼik, haʼu rona ema barak hatete katak evolusaun hahú husi rai-Áfrika, no ami sempre koʼalia kona-ba neʼe iha eskola. Laʼós neʼe deʼit, mestre no profesór sira iha universidade mós hatete katak sientista hotu neʼebé ema seluk respeitu mak fiar ba evolusaun.

 Maibé ikusmai Ita troka Ita-nia hanoin kona-ba evolusaun. Tanbasá?

Ba tinan balu ona haʼu estuda biolojia no anatomia bainhira kolega eskola ida hatete mai haʼu katak nia estuda Bíblia ho Testemuña ba Jeová. Haʼu mós hakarak hatene. Tan neʼe, bainhira Testemuña sira uza ami-nia eskola nia salaun iha Nairobi atu halaʼo enkontru ida, haʼu mós bá asiste. Tuirmai, feto Testemuña rua esplika mai haʼu hanorin balu husi Bíblia. Sira fiar ba Kriadór, no hatete katak Kriadór neʼe mak bele fó resposta ba pergunta importante sira kona-ba moris. Ba haʼu, buat neʼebé sira esplika mak lójiku duni.

Ita-nia koñesimentu kona-ba médiku hanetik Ita atu fiar ba Kriadór ka lae?

Lae! Kuandu haʼu estuda anatomia, haʼu haree katak kriatura hotu komplikadu tebes. Tan neʼe, haʼu komesa fiar katak moris neʼebé komplikadu hanesan neʼe la bele mosu mesak deʼit.

Ita bele fó ezemplu balu?

Haʼu komesa estuda kona-ba ema nia kakutak husi tinan 1971, no haʼu sempre admira orgaun neʼe. Ita uza kakutak atu hanoin no rai memória. Ita-nia kakutak mós kontrola ita-nia isin nia funsaun hotu, no halo prosesu ba informasaun oioin neʼebé mai husi isin laran no mós husi liʼur.

Buat sira-neʼe bele akontese tanba ita-nia kakutak iha sélula espesiál naran neurónio. Ita-nia kakutak iha neurónio biliaun ba biliaun neʼebé liga malu liuhusi uat neʼebé mihis tebes naran axónio. Maibé atu neurónio ida bele liga ho neurónio seluk, axónio neʼe tenke liga ba uat sira neʼebé parte husi neurónio, naran dendrite. Rezultadu mak ligasaun iha ita-nia kakutak laran mak barak tebetebes! Liután neʼe, ligasaun entre axónio no dendrite sira la runguranga, maibé tuir orden.

Bele esplika liután?

Bainhira bebé sei iha inan nia knotak, prosesu atu halo ligasaun sira-neʼe komesa ona. Neurónio ida bele halo ligasaun ho neurónio seluk neʼebé dook sentímetru balu. Neʼe dook duni se kompara ho neurónio neʼebé kiʼik tebes. Bainhira axónio ida halo ligasaun entre neurónio rua, neʼe laʼós ligasaun neʼebé arbiru, maibé axónio neʼe liga ba parte espesífiku husi neurónio ida.

Bainhira axónio husi neurónio ida atu halo ligasaun ho neurónio seluk, sira book an tuir matadalan husi kímiku sira neʼebé haruka sira atu para, bá, ka fila toʼo sira halo ligasaun ho neurónio seluk. Se axónio sira-neʼe la iha matadalan neʼebé klaru, sira la bele toʼo ba fatin neʼebé loos. Prosesu hotu neʼe kapás tebes tanba tuir informasaun neʼebé hakerek ona iha ita-nia DNA.

Ami seidauk komprende ho loloos oinsá ita-nia kakutak dezenvolve an no halaʼo ninia funsaun, inklui oinsá mak kakutak bele rai memória, iha emosaun no mós hanoin. Ba haʼu, tanba ita-nia kakutak serbisu iha dalan neʼebé komplikadu, neʼe halo haʼu fiar katak iha duni Kriadór neʼebé matenek tebetebes.

Tanbasá mak Ita sai Testemuña ba Jeová?

Testemuña sira hatudu mai haʼu evidénsia katak Bíblia mak Maromak nia Liafuan. Porezemplu, maski Bíblia laʼós livru siénsia, maibé bainhira koʼalia kona-ba siénsia, Bíblia sempre loos. Bíblia mós fó sai profesia sira neʼebé sai loos, no mós bele ajuda hadiʼa ema nia moris, se sira aplika Bíblia nia hanorin. Ezemplu ida mak haʼu-nia moris rasik. Husi tinan 1973 bainhira haʼu sai Testemuña ba Jeová, Bíblia nia matadalan sempre ajuda haʼu-nia moris. Rezultadu mak haʼu-nia moris sai kontente no iha objetivu.