Ita-nia inan-aman fó lisensa ba Ita atu uza média sosiál ka lae? Se sin, pontu tolu importante tuirmai bele ajuda Ita.

Iha informasaun neʼe

•  Oinsá mak média sosiál fó impaktu ba haʼu-nia tempu?

•  Oinsá mak média sosiál fó impaktu ba haʼu-nia toba?

•  Oinsá mak média sosiál fó impaktu ba haʼu-nia emosaun?

•  Ita-nia kolega hanoin saida

 Uza média sosiál mak hanesan saʼe kuda neʼebé fuik, Ita mak tenke kontrola nia, se lae nia mak sei kontrola Ita.

 “Kuandu haʼu komesa uza média sosiál, haʼu-nia planu mak uza ba minutu balu deʼit, maibé derrepente deʼit haʼu gasta oras barak liu! Média sosiál bele halo ita gasta tempu barak no sai toman atu uza beibeik.”​—Joanna.

 Ita hatene ka lae? Ema kria média sosiál iha dalan neʼebé halo ita sai toman no susar atu husik. Sira hatene katak se aplikasaun neʼe sai famozu, ema sei gasta tempu barak ba ida-neʼe no kompañia sei hetan osan barak husi promosaun neʼebé mosu.

 Husu ba Ita-nia an: ‘Dala barak haʼu la kontrola tempu kuandu uza média sosiál ka lae? Haʼu bele uza tempu neʼe atu halo buat neʼebé importante liu?’

 Saida mak Ita bele halo. Tau limite ba tempu neʼebé Ita gasta ba média sosiál, no tenke kumpre duni.

 “Haʼu tau alarma iha haʼu-nia telefone atu taka rasik aplikasaun balu kuandu tempu toʼo. Haʼu halo hanesan neʼe ba tempu balu, no neʼe treinu haʼu atu uza média sosiál ho didiʼak no la gasta tempu barak.”​—Tina.

 Bíblia nia prinsípiu: “Uza didiʼak imi-nia tempu.”​—Éfeso 5:16.

 Matenek-naʼin barak dehan katak joven sira presiza oras 8 atu toba iha kalan, maibé joven barak la halo nuneʼe. Razaun ida mak tanba sira gasta tempu barak iha kalan atu uza média sosiál.

 “Haʼu cek haʼu-nia telefone antes toba, no ikusmai haʼu gasta oras barak atu haree buat oioin iha média sosiál. Neʼe mak toman neʼebé la diʼak no haʼu koko atu hapara.”​—Maria.

 Ita hatene ka lae? Menus toba bele halo ita laran-susar no hetan depresaun. Profesora psikolojia ida naran Jean Twenge fó sai katak menus toba mak razaun boot ida neʼebé halo ema sente la kontente. Nia mós dehan katak kuandu ida-neʼe kontinua akontese ba tempu kleur, ikusmai bele halo ita kona “problema mentál neʼebé sériu”. a

 Husu ba Ita-nia an: ‘Iha kalan haʼu toba oras hira?’ ‘Haʼu loke média sosiál iha tempu neʼebé haʼu presiza toba ka lae?’

 Saida mak Ita bele halo. Tau dook sasán eletróniku husi Ita-nia kama iha kalan. Se bele, koko atu la uza sasán eletróniku oras rua antes Ita toba. Se Ita presiza alarma atu hadeer, koko atu uza buat seluk laʼós telefone ka tablet.

 “Dala ruma haʼu toba kalan-boot tanba haree ba telefone, maibé neʼe mak problema neʼebé haʼu hadiʼa daudaun. Haʼu presiza sai maduru, atu haʼu bele kaer responsabilidade barak liután. Haʼu tenke toba sedu atu nuneʼe haʼu bele halo atividade iha loron tuirmai ho didiʼak.”​—Jeremy.

 Bíblia nia prinsípiu: “Buka-hatene loloos buat sira neʼebé importante liu.”​—Filipe 1:10.

 Porsentu besik 50 husi estudante feto eskola sekundária neʼebé tuir peskiza fó sai katak sira “sente laran-kraik beibeik no lakon esperansa”. Karik razaun ida mak tanba média sosiál. Dr. Leonard Sax dehan: “Se ita gasta tempu barak liu ba média sosiál no kompara ita-nia an ho ema seluk, neʼe bele halo ita sente triste liután.” b

 “Joven sira toman atu kompara sira-nia an ho ema seluk, no média sosiál bele halo situasaun neʼe sai aat liután. Ita bele haree ema oioin nia foto ba oras barak no kompara ita-nia moris ho sira-nian. Ka Ita haree Ita-nia kolega sira kontente hodi halo buat oioin no neʼe bele halo Ita hanoin katak Ita la kontente hanesan sira.”​—Phoebe.

 Ita hatene ka lae? Dala ruma média sosiál ajuda ita atu ransu ho ita-nia kolega sira, maibé diʼak liu mak atu hasoru malu oin ba oin. Dr. Nicholas Kardaras dehan: “Komunika ho ema seluk liuhusi sasán eletróniku la halo ita sente kontente hanesan ho komunika kedas oin ba oin. Ita ema presiza duni komunika oin ba oin no sai besik liután ba malu, tan neʼe la toʼo atu komunika deʼit liuhusi sasán eletróniku.” c

 Husu ba Ita-nia an: ‘Kuandu haree saida mak kolega sira halo, neʼe halo haʼu sente mesamesak ka lae?’ ‘Haree haʼu-nia kolega sira-nia moris liuhusi média sosiál halo haʼu sente katak haʼu-nia moris mak la jeitu ka lae?’ ‘Kuandu ema uitoan deʼit mak haree ka “like” buat neʼebé haʼu tau iha média sosiál, neʼe halo haʼu laran-kraik ka lae?’

 Saida mak Ita bele halo. Koko atu para uza média sosiál ba loron balu, semana ida, ka fulan ida. Gasta tempu barak liután ho Ita-nia kolega sira oin ba oin ka liuhusi telefone. Haree toʼok se Ita-nia estrese komesa sai menus no sente kontente durante Ita la uza média sosiál.

 “Bainhira uza média sosiál, haʼu nota katak haʼu tau fokus liu ba buat neʼebé ema seluk halo. Depois haʼu hamoos tiha haʼu-nia account, haʼu sente hanesan naha todan ida hasai tiha husi haʼu-nia kabas, no haʼu mós iha tempu atu halo buat barak neʼebé importante liu.”​—Briana.

 Bíblia nia prinsípiu: “Ema ida-idak tenke buka-hatene ninia hahalok rasik, no tuirmai nia sei iha razaun atu haksolok kona-ba ninia an rasik, laʼós hodi kompara nia an ho ema seluk.”​—Galásia 6:4.