Jézus az apostolaival még a felső szobában van az emlékünnepi vacsora után, amikor így bátorítja őket: „Ne nyugtalankodjatok. Higgyetek Istenben, és higgyetek bennem is” (János 13:36; 14:1).

Elmondja, hogy miért ne nyugtalankodjanak amiatt, hogy elmegy tőlük: „Atyám házában sok lakóhely van . . . Miután elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és elviszlek titeket oda, ahol én vagyok, hogy ti is ott legyetek.” Az apostolok azonban nem fogják fel, hogy Jézus arról beszél, hogy az égbe fog menni. Tamás ezt kérdezi tőle: „Uram, nem tudjuk, hová mész. Hogy tudhatnánk az utat?” (János 14:2–5).

„Én vagyok az út, az igazság és az élet” – feleli Jézus. Csak úgy mehet valaki az Atyja égi házába, ha elfogadja őt, a tanításait, és követi az életútját. Jézus ezt mondja: „Senki sem jut az Atyához, csakis általam” (János 14:6).

Fülöp feszülten figyel, és ezt kéri Jézustól: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk.” Úgy tűnik, Fülöp ahhoz hasonló látomást vár Istentől, mint amilyenben Mózesnek, Illésnek és Ézsaiásnak volt része. Ám az apostolok sokkal jobbat kaptak azoknál a látomásoknál. Erre utal Jézus, amikor így válaszol: „Ennyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát is.” Jézus tökéletesen visszatükrözte Atyja személyiségét. Így ha valaki közelebbről megfigyelte az életét, az olyan, mintha látta volna az Atyát is. Az Atya természetesen nagyobb a Fiúnál, ahogyan Jézus ezt ki is fejti: „Amit mondok nektek, azt nem magamtól mondom” (János 14:8–10). Az apostolok látják, hogy Jézus minden érdemet az Atyjának tulajdonít.

Az apostolok szemtanúi voltak Jézus csodáinak, és hallották, amint hirdeti az Isten királyságáról szóló jó hírt. Most ezt mondja nekik: „aki hisz bennem, az is véghezviszi majd azokat a tetteket, amelyeket én. Sőt, nagyobbakat tesz  majd ezeknél” (János 14:12). Jézus ezzel nem azt mondja, hogy a tanítványai nagyobb csodákat tesznek majd, mint ő. Inkább úgy érti, hogy sokkal hosszabb ideig fogják végezni a szolgálatot, sokkal nagyobb területen, és sokkal több embert érnek majd el.

Jézus azt ígéri, hogy nem maradnak egyedül, miután ő elmegy tőlük: „Ha valamit kértek az én nevemben, meg fogom tenni.” Majd hozzáfűzi: „kérni fogom az Atyát, és másik segítőt ad nektek, hogy az örökre veletek legyen, az igazság szellemét” (János 14:14, 16, 17). Biztosítja őket afelől, hogy egy másik segítőt kapnak segítségül, a szent szellemet. Ez az ígérete pünkösdkor válik valóra.

„Egy kis idő még – mondja Jézus –, és a világ nem lát engem többé, de ti látni fogtok engem, mert én élek, és ti is élni fogtok” (János 14:19). A feltámadása után nemcsak megjelenik nekik testben, hanem idővel feltámasztja majd őket, és szellemszemélyekként vele lesznek az égben.

Jézus most egy egyszerű igazságot jelent ki: „Az szeret engem, aki ismeri a parancsaimat, és teljesíti azokat. Aki pedig engem szeret, azt szeretni fogja az én Atyám, és én is szeretni fogom őt, és lehetővé teszem neki, hogy igazán megismerjen.” Erre Júdás apostol, akit Taddeusnak is hívnak, ezt kérdezi: „Uram, mi történt, hogy nekünk teszed lehetővé, hogy igazán megismerjünk, és nem a világnak?” Jézus így válaszol: „Ha valaki szeret engem, megfogadja a szavaimat, és az Atyám szeretni fogja őt . . . Aki nem szeret engem, nem fogadja meg a szavaimat” (János 14:21–24). A követőitől eltérően a világ nem ismeri fel, hogy Jézus az út, az igazság és az élet.

Ha Jézus elmegy, hogyan lesznek képesek a tanítványai visszaemlékezni mindenre, amit tanított nekik? Ezt mondja: „a segítő, a szent szellem, melyet az Atya küld majd az én nevemben, mindenre megtanít titeket, és eszetekbe juttatja mindazt, amit mondtam nektek.” Az apostolok látták, milyen hatalmas dolgokra képes a szent szellem, így Jézus szavai vigasztalóan hatnak rájuk. Még ezt mondja nekik: „A béke, amit tőlem kaptok, veletek marad . . . Ne nyugtalankodjatok, és ne is féljetek” (János 14:26, 27). A tanítványoknak tehát nincs miért nyugtalankodniuk, hiszen Jézus Atyjától útmutatást és védelmet kapnak majd.

És ennek az Istentől jövő védelemnek nemsokára tanúi lehetnek. Jézus ezt mondja: „jön a világ uralkodója, és nincs hatalma felettem” (János 14:30). Az Ördög megtehette, hogy belemenjen Júdásba, és hatalma legyen felette. Jézusban azonban nincs semmilyen bűnös gyengeség, melyet Sátán kihasználhatna, hogy Isten ellen fordítsa őt. És arra sem lesz képes, hogy a halál állapotában tartsa Jézust. Miért nem? Jézus ezt mondja: „mindent úgy teszek, ahogy az Atya megparancsolta nekem.” Teljesen biztos abban, hogy az Atyja fel fogja őt támasztani (János 14:31).